Hogyan teszi tönkre a gazdaságot egy zuhanyzócső?
Egyik reggel kilyukadt a zuhanyzócsövünk. Nem is gondolná az ember, hogy milyen bosszúságot tud okozni egy egyszerű cső… Sebaj, - gondoltam - és beugrottam a kedvenc (multi) barkácsáruházamba. Ott kiválasztottam a legdrágább, 700 Ft-os (!) új csövet, és boldogan szereltem fel este. 3 napig tartott. Egyszerűen kettétört. Ezután már egy külön fürdőszobai felszerelésekre szakosodott áruházban próbálkoztam, ott 1.200 Ft-ért vettem egyet 2 év garanciával. Ez működik, hiszen nem is egy bonyolult szerkezet.
Hihetetlen, hogy egy nagyáruházban egy adott arucikkből a legdrágább is csak 3 napig tart! Meddig lehet még a minőséget rontani, hogy a nagyáruházak egymást taposva az árral harcolhassanak a vásárlók kegyeiért? Persze mindegyik azt tűzi a zászlajára, hogy mindez a vevők érdeke, hiszen a verseny tartja alacsonyan az árakat…nyilvánvaló.
Ez is mennyire olcsó volt: megvettem 700-ért, használtam 3 napig, persze a garanciát már meg se próbáltam, mert ilyen tételről az ember meg sem tartja a számlát…erre számítanak…speciel nekem megvolt, de többe kerül visszamenni egy újabb 3 napig tartó csőért, mint megvenni máshol az igazit…1.200-ért. Jó úton haladunk…mindent kétszer kell megvenni: először azt, amiről azt hisszük, hogy jó lesz, aztán azt, amelyik tényleg jó(bb).
Jó nekünk ez a harc, ami a mi pénztárcánkat "védi" a mi zsebünkből?
Nézzük csak: a multi beszerzi a kínai vagy egyéb "minőségi" forrásból a használhatatlan arucikkeket, meghirdeti, hogy Ő milyen olcsón tudja ezt adni. Özönlenek is az emberek, hiszen milyen jó ez! Közben pedig azok a (hazai) gyártók, akik minőséget gyártanának, hatalmas piacot vesztenek, mert az emberek azt hiszik, hogy csodák igenis vannak: sokkal kevesebb pénzből jobbat lehet venni. Sajnos nincs így, csodák nincsenek: ha valami sokkal kevesebbe kerül, akkor abból valaminek ki kell maradnia, mert a mai világban kevés gyártó teheti meg, hogy "luxusprofittal" dolgozzon. Ezek a cégek jellemzően beállnak a sorba és olcsóbbat, rosszabbat gyártanak, hogy valami még maradjon nekik, vagy egyszerűen tönkremennek. Mi pedig nem tudunk majd csak selejtes árut venni…
Ez a kisebbik baj.
A nagyobbik baj az, hogy miközben mindenki örül - mint vásárló -, hogy "olcsóbban" tud vásárolni, hiszen versengenek a kegyeiért, ugyanakkor - mint termelőtől vagy gyártótól - sokkal több pénzt vesznek ki a másik zsebéből mint amit meg tud "spórolni" a vásárlásokon!
"Az a vállalkozók baja, én alkalmazott vagyok" - legyintenek a legtöbben. Nem, itt mindenki vállalkozó! Nyilvánvalóan az emberek, családok többségének a jövedelme közvetetten vagy közvetlenül valamilyen magyar gazdasági egység bevételéből származik (még azoknak is akik ezeknél a multiknál dolgoznak!), és annak az adott gazdasági egységnek is a bevétele a piacból származik…ha marad neki…aztán jönnek a megszorítások, a létszámleépítések…és nem vesszük észre, hogy miközben vígan vesszük a selejtet, közben a munkahelyünk is leselejteződik az árversenyben, és egyszer csak nemcsak azért nem tudunk egy rendes zuhanyzócsövet venni, mert nem lehet kapni, hanem azért sem, mert nem is telik már rá…begyűrűzött a gazdaságba a hiszékenység.
Ciki a helyzet: saját pénztelenségünkért saját magunk tehetünk, mint megvezetett vásárlók.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Loading ...