Kár a szép házakért…
Amikor először meghallottam a horvátországi házlebontások ügyét, akkor mindjárt az jutott eszembe, hogy tavaly letrafipaxoztak gyorshajtásért, és a "bizonyíték" nem egy fénykép vagy videófelvétel volt, hanem egy pisztolyszerű készüléken egy szám, ami bármi lehetett, akár a tegnapi hőmérséklet is…ellenkezésem ellenére is követelték az egy vendégéjszakának megfelelő mennyiségű pénzt, különben gyorsított eljárásban mehettem volna bíróság elé, és közben mosolyogtak, hogy Ők még nem EU tagok, ne kérjek rajtuk számon holmi valódi bizonyítékot…!
Ilyen élménnyel mögöttem, ezzel a bontási akciójukkal megerősödött bennem, hogy ez még tényleg a Balkán, mit akarnak ezek bármihez is csatlakozni?
Aztán jött az Index cikke…elolvastam, és átértékeltem véleményem.
Csak 2 idézetet írnék ide: "azért mindnyájan tudtuk, hogy ez benne van" és "Magyarországon kijött volna a jegyzőnéni és kiszabott volna valami bírságot" - vallja egy márkás szemüvegben kószáló magyar tulajdonos. Mindjárt elképzeltem, hogy hogyan építethették ezeket a házakat: - Te, Jóska, nem lesz ebbő’ baj? - Há mé’ lenne már, majd lebontják a fél szigetet, dikk?
Most lebontják. És igazuk is van. Csak így lehet rendet csinálni a környezetünkben, és így lehet rendet csinálni a fejünkben…és ha sikerült megváltoztatnunk a gondolkodásunkat, csak akkor lehet olyan fejlődési pályára állni, ami biztosítja azt, hogy ne évtizedek alatt építsünk fel annyi autópályát, mint Ők egy év alatt…










