Értékesítési stílus “magyar” módra - Episode 2
Nem ért még véget az "impossible mission", azaz téli gumit venni anélkül, hogy az embernek ne durranjon el az agya.
Miután több cég kiesett a rostán, próbálkoztam egy beválttal, ahol pontosan megjelöltem a kívánt méretet és a pontos márkát, tipust. Meg is érkezett rendben a gumi, de sajnálatos módon a számlázási címre és nem a szállításira…
Ezen már nem is csodálkoztam, hiszen egy sofőrtől nem várható el az is, hogy megnézze, hova kell menni, elég ha nagyjából ott lerakja a cuccot, ami útba esik.
Az már�érdekesebb volt, hogy nem is azt a gumit hozták amit megrendeltem, hanem egy másik tipust. Azonnal hívtam az ügyintézőt, aki megnyugtatott, hogy ez a tipus ugyanolyan jó, nem érti mi a probléma… (az, hogy én nem ezt rendeltem!)
Védekezett, hogy Ő nem is látta a gumit, így nem tudott erről, a főnöke pedig azzal érvelt, hogy az ügyintéző csak jót akart, mert az a gumi nem volt amit kértem, ezért küldött helyette mást, csakhogy ne maradjak gumi nélkül…
Persze egy telefont itt sem értem meg, hogy esetleg engem is megkérdezzenek, mi a véleményem a vásárlásommal kapcsolatban…
Értem, hogy�jót akartak, de azt is érezhetem, hogy át akartak vágni.
Vajon tudják ezek a cégek, hogy milyen arányban terjed egy cégről a rossz hír a jóval szemben? Elárulom: 5-ször jobban terjed a rossz, mint a jó…így tessék spórolni a telefonnal!
Loading ...