“A ‘jó’ útjában a ‘tökéletes’ áll”
Egy cégvezető fejében nyilvánvalóan rengeteg elintézendő stratégiai feladat kavarog egyszerre, és bizony fel kell állítani egy prioritást, hogy mi a fontossági sorrend.
De a legtöbben miért nem érnek soha a lista végére?
Mert mindig újak jönnek? Kisebb részben.
Nagyobb részben pedig nem tudnak "ciklust zárni".
Nincs annyi hozadéka a túlnyújtott döntési ciklusnak (pontosabban a nem döntésnek) - várva a tökéletesre -, mint a lezárt ciklus adta nyugalomnak.
Közben pedig megy az idő, cégvezetőnk összeroskad a sok nyitott ciklus terhe alatt, a végén pedig a nyakába szakad minden.
Egy mentőautóban ébred tudatára, amikor azt kérdezik: "Mi a foglalkozása, fiatalember?" Miközben keresi a szavakat, a mentős már válaszol is saját kérdésére, "Biztos vállalkozó, tipikus pánikbetegség…"
"Ez rám nem igaz" - legyintenek sokan. Ez csak "másvalakivel történhet meg".
Igen.
Csak a "másvalaki szemében" saját magunk vagyunk a "másvalakik".
Mint a reklámban.










