Mennyit ér a céged a piacon?
"Minél többet dolgozol a cégedben, annál kevesebbet ér" - ejtette el pár éve ezt a mondatot egyik Ügyfelünk, Préda István, a Magánbankár Kft. ügyvezetője, akik cégek kivásárlásának tanácsadásával foglalkoznak.
- Tessék? Ezt nem értem!
- Nagyon egyszerű: mi a célod a cégeddel?
- Háát… nem is tudom… megélni belőle (ekkor még nem tudtam, hogy vállalkozásom megalapításakor még csak munkahelyet teremtettem magamnak, és nem tudatos cégépítésban voltam)
- Ok, ez most jó, de mi lesz 10, 20, 30 év múlva?
- Megy tovább a vállalkozás.
- És mi lesz akkor, ha történik valami, vagy csak mondjuk nyugdíjba mész?
- Ezen még nem gondolkodtam. El kéne adni?
- Bizony! És mitől függ, hogy mennyiért tudod eladni a céged?
- Gondolom attól, hogy milyen nyereséget tud termelni.
- Ok, de hogyan termeli a nyereséget? Amikor egy befektető befektetést akar vásárolni, akkor nem az a célja, hogy dolgozhasson, hanem az, hogy megvegyen egy olyan rendszert, ami magától működik és pénznyomdaként termeli a pénzt. Ha akkor Te még mindig a cégedben dolgozol, akkor a "rendszer" Te vagy, és ha Te kiesel a termelésből, akkor öszedől a rendszer, megállnak a fogaskerekek, és a cég nem fog érni semmit.
Tudod már, hogy mi a következő feladatod?
(2 szavazat, átlag: 4.5 a 5)
Loading ...
2007 augusztus 12, 13:58
Nem akarok megint panaszkodni, de ezeket a hosszú posztokat NAGYON kényelmetlen egy kb. 6 cm széles és fél méter hosszú csíkon olvasni.
Nem lehetne velünk ügyfelekkel - akarom mondani olvasókkal
- is törődni egy kicsit és szélesebbre venni a dobozt?
2007 augusztus 12, 14:05
Ha közkívánat lesz belőle, akkor lehet.
Tehát ki szavaz arra, hogy maradjon így, és ki szavaz arra, hogy legyen szélesebb?
2007 augusztus 12, 14:06
Ja, és a poszthoz nincs hozzászólásod?
2007 augusztus 12, 14:45
Tiltakozom!
Ne változtass, maradjon így! Nagyon jól tudjuk miért ilyen keskeny!
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy szinte az elejétől úgy építhetem fel az eltervezett cégeimet, hogy figyelembe veszem többek között a fenti alapelveket. Ahogy a Vállalkozás mítoszában is olvasható.
Nekem július 31-én volt az utolsó munkanapom a közszolgálatban, habár véglegesen október 31-én szűnik meg a jogviszonyom, de most már teljes gőzzel a vállalkozás sikeréért küzdök.
Már kb 4-5 éve vállalkozunk , ezért megvolt a kellő számú bukás ahhoz, hogy a tapasztalatokat leszűrhessem, és mivel volt munkám, véresen komoly következményei nem voltak.
Ekkor jött kb. 1,5 éve a kisvállalkozásoknak való marketing alkalmazása kiegészítve saját kreativitásommal, és habár egyértelműen sikerről még nem beszélhetek, nem vitás, hogy jó úton haladok.
Az igazi szemléletváltást a GazdagPapa hozta meg, illetve ez segített ahhoz, hogy megtegyem a szükséges lépéseket.
Egyszóval én is egy pénznyomdát szeretnék. Képeletesen szólva.
Azt nem értem, ha van egy pénznyomdám, miért adnám el? Miért ne nyomja a pénzt generációkon keresztül a hozzátartozóimnak? Vagy azért adjam el, hogy utána befektessek másba?
Persze ha van 10 pénznyomdám, lehet, hogy 4-et eladok.
2007 augusztus 13, 08:26
Mihu szerint tudjuk, hogy miért ilyen keskeny. Nos, akkor én lemaradtam valamiről, mert nem tudom.
A poszthoz csak annyi hozzászólásom van: igazad van. A cégen kell dolgozni, és nem a cégben. Ezért is nem mennék “klasszikus” családi vállalkozásba dolgozni, mert ott a főnökről plusz a kedves családról lerí, hogy ez nekik nem a cégük, aminek a tulajdonosai, hanem a munkahelyük, aminek az alkalmazottjai.
2007 augusztus 13, 08:32
Azért ilyen keskeny a hasáb, mert így első ránézésre (másodikra is) sokkal könnyebben emészthetőnek, rövidebbnek, tagoltabbnak tűnik, mint egy teljes hasábos olvasnivaló.
Ez egy marketinges tény vagy trükk - ha jobban tetszik. Persze kivételek mindig vannak akik nem így gondolják, de mint tudjuk a kivétel erősíti a szabályt
2007 augusztus 13, 08:59
Jó, nem mondja senki, hogy kompromisszumképtelen vagyok, max 1-2 centit lehetne szélesíteni, de többet nem hiszem hogy célszerű volna.
Ákos! És te eladni akarod majd a cégeidet, vagy egy többgenerációs pénznyomdaként üzemeltetnéd?
2007 augusztus 13, 09:24
Azt még nem tudom, hogy eladásra vagy többgenerációs pénznyomdának szánom (valószínűleg utóbbi), de egyik sem a közeljövőben esedékes
Viszont előkészítem a terepet, hogy bármelyik verzió működhessen.
2007 augusztus 13, 09:59
Ez az eladasra termelt ceg a franchaise avagy nevezhetjuk a legtobb MLM modszer osenek. Egyebkent nagyon jo otlet. Velemenyem szerint, ha az ember egy ilyet felepitett, akkor nem a ceget kellene eladni, hanem az otletet.
Csik: a border-bol kozepso csik korul le lehetne venni, ha vekonyabb, akkor is jol szeparal, cserebe jobban olvashato a kozepso csik. Szakforumokon elterjedtebb, ha hosszabb post eseten a figyelemfelkelto bevevezto utan egy “itt folytatodik van”, ahol szelesebb kiadasban tovabb olvashato.
Igy egyebkent jobban merheto az is, hogy hany embert erdekelt konkretan egy cikk… De ezt egy informatikus mondja a marketingesnek?
2007 augusztus 13, 10:09
Köszönöm a borderra vonatkozó tanácsot, további szavazatokat várok
Gondolkodtam én is már azon, hogy legyen egy “bejegyzés folytatása”, de valami miatt elvetettem a gondolatot, most majd érlelem tovább
A cikkek olvasottságát (és annál sokkal többett) a google analytics így is remekül megoldja. Na és ott a Top5 lista is….
2007 augusztus 13, 10:12
Ja, ha már itt tartunk, akkor ezt is megszavaztatom: szeretnétek ilyen “bejegyzés folytatása” dolgot?
Áttekinthetőbb így? Biztos, hogy egy gyengének tűnő bevezető után nem marad el egy jóra sikeredett írás elolvasása?
2007 augusztus 13, 10:21
Én nem szeretnék… (ma nagyon kukacos vagyok
A honlapokon az alábbiaktól kapok kiütést:
1. intró
2. Mindenféle csillivilli flash mögé bújtatott menü, ami egyrészt lassan töltődik le, másrészt minden csillivilli fölé oda kell vinni az egeret, hogy lássam, mi van “alatta”
3. Az “itt folytatódik a cikk” típusú bevezető. Ha elmegyek egy oldalra, akkor RÖGTÖN látni akarom a tartalmat, mert arra vagyok kíváncsi, és nem a csuklóm akarom edzeni az egéren az egymás utáni kattintásokkal.
4. Ugyanezen okból nem szeretem, ha sokat kell görgetni lefele, hogy egy alapvetően rövid cikket elolvassak, mert a 6-8 centi szélességhez fél méteres hosszúság társul.
Szóval ezek lehet, hogy más számára remek marketingötletek, és el tudom képzelni, hogy egy-egy ügyfél elájul a gyönyörtől, ha intrót lát, meg ha rákattinthat a cikk-beveztőre, de nálam nem vállnak be.
Arról nem is szólva, hogy nem egy hírportálon az érdekesen megfogalmazott bevezető csupán két szóval rövidebb, mint maga a cikk. Na, olyankor tudok még csak dühöngeni, hogy rabolják az időm!
2007 augusztus 13, 10:30
Ez szép összefoglaló volt, köszönöm. Annyira egyetértek, hogy elkezdtem már összeszedni én is egy cikkhez a listámat. Felhasználhatom a Tied?
Annyiban viszont kiegészíteném, hogy pár dolog kell, hogy legyen egy weblapon, ami épp nehezebbé teszi az olvasó számára (iparágtól függ persze) a használatot, hogy lemorzsolódjanak az ún. “nem vevők”. Nekem több ilyen IQ szűrő is van a weblapjaimban, ez is amolyan marketinges dolog
Bocs mindenkitől
2007 augusztus 13, 11:58
Hú, IQ szűrő?
Nos, én se vásároltam eddig, de - remélem - ez nem az IQ szűrők miatt volt, hanem mert nincs szükségem a céged szolgáltatásaira, mivel alkalmazottként nincs gépparkom, szoftvereim stb., amiket szervizelni kéne, és útnyilvántartást se vezetek.
Persze, nyugodtan használd a listát, nincs rajta kopirájt.
2007 augusztus 13, 15:00
Konyves Lany: ha csak ket szo van a bevezeto cikk utan, akkor egyet ertek veled, hulyeseg az “itt olvass tovabb”. Ha azonban hirportalrol beszelunk, akkor nem biztos, hogy jo megoldas a friss cikkeket teljes terjedelemben a folapon mutogatni.
En a szelesebb content panel mellett vagyok, vagy ha nem megy, nem akarjatok, akkor legyen kozvetlen link a cikkhez, ahol olvashato(bb) verzioban van fent, es nem kell kilometereket scrollozni.
Csupan technikai szempontbol ha megnezzuk a http://onlinemarketing.blog.hu/ oldalt, szerintem sokkal olvashatobb.
2007 augusztus 13, 16:14
Én úgy tudom, hogy a keskeny sorok olvasása pihentetőbb a szemnek.
2007 augusztus 13, 16:56
Én is úgy tudom, hogy pihentetőbb éz ezért van itt is így.
Én is olvasom Konrád blogját, épp róla jutott eszembe nekem is ez a megoldás, de valami miatt elvetettem.
2007 augusztus 13, 21:05
Ákos, ez a 17-18 hozzászólás már rekord nem? Még ha 5-en is hoztuk össze.
Na, igen eltértünk a tárgytól. Ha rám hallgatsz azt csinálsz amit akarsz, de szerintem maradjon minden így ahogy van. Max néhány centi széltében, ha mindenáron változtatni akarsz.
Mi ez az IQ dolog? Pl a “ki nem ideális ügyfelünk?”
Cégeladáshoz visszatérve, azért valószínűleg vannak jellemző iparágak, ahol inkább ezek az üzletek zajlanak. Vagy nem?
2007 augusztus 14, 07:15
Rekord!
Jobb lenne, ha mindig ennyi hozzászólás lenne….
Nem akrok mindenáron változtatni, sőt… annyi mindenen változtattam már idén, hogy elég volt egy darabig, kicsit pihiznem is kell.
Az IQ dolog az nem egyenlő az aloldallal. Ott csak le van írva, hogy ki az aki nem ideális és kész.
Ezek olyan szűrők, témák, stb. összessége, melyek elvezetnek a feliratkozáshoz, de ha nem vagy célcsoport, akkor közben magadtól lemorzsolódsz. Komplex lenne elmagyarázni most, inkább egy rövid példa máshonnan: ha álláshirdetést adok fel, akkor a nevem mellett a mail címem is szerepel, amiben ugye a domain segítségével megnézhető a weblapunk. Amikor felhívok valaki, első kérdésem, hogy miért minket választott, sikerült megnézni a weblapot? Ha pl. az a válasz, h nem, mert nem volt webcím, akkor egyből bukta. Nem kell bonyolult dolgokra gondolni, sokan buknak az egyszerűeken is
Cégeladáshoz visszatérve, szerintem iparágfüggetlen a dolog, de vannak iparágak akik az eladás-vételt segítik.
2007 augusztus 14, 16:12
Arra szavazok, hogy legyen szélesebb, legalább 60 karakter széles. Úgy érzem magam, mintha egy csőben lennék.
2007 augusztus 16, 09:19
Szerintem annak pihentető a rövid sorok olvasása, aki lassssan olvas, és örül, hogy nem kell hosszú szöveggel vesződnie.
Én gyorsan olvasok, és az én szememnek éppen ezért fárasztó ezt olvasni, mert 5 mp alatt a végére érek az egyoldalnyi szövegnek, jön a srcrollozás, és a szememnek újra meg kell találnia a kezdőpontot a szövegben. Aztán 5mp után megint.
És tényleg olyan, mint a cső.
2007 augusztus 26, 21:48
> Mennyit ér a céged a piacon?
Amennyit adnak érte…
Illetve ez azért egy kicsit összetettebb. A cég értéke több tételből tevődik össze, úgy mint ingó és ingatlan eszközök (jellemzően raktár ill. eszközök), fix ügyfélkör (folyamatos teljesítésű szerződésállomány), képzett munkaerő és a vezető(k) “értéke”. Kis szolgáltatócégból nehéz olyat csinálni ahol az utóbbiak keveset számítanak…
Rövid hasáb: olyan mint a toalettpapír… Ínhüvelygyulladást kapok mire az aljára érek…
2007 augusztus 27, 07:02
[...] ezt most leírom az az, hogy ez egy tökéletes szemléltető példa az előző bejegyzésemhez, mellyel közelebb kerülünk ahhoz, hogy cégünk többet érjen a [...]
2007 szeptember 13, 13:22
Ez az első hozzászólásom, szóval bocs, ha vmit nem jól csinálok és előre is bocs, mert nem main stream amit írok és főleg bocs a hosszért.
Ha nagyon gáz, hogy ide “piszkítok”, nyugodtan vedd ki Ákos!
Nagyon jó a cikk. Elgondolkodtatott. Főleg azért, hogy én miért nem így csinálom?!
Rájöttem és talán más is rájön dolgokra, ha leírom:
Én a cégemben szeretnék dolgozni és nem a cégemen.
Izgi mi?
Megvan az oka:
- Nem akarok gazdag lenni. Annyit szeretnék ami pont elég ahhoz hogy ne érezzem magam rosszul. (Pl. imádom a Porschékat, de nekem valszeg nem lesz sosem, viszont ettől nemérzem magam rosszul! Épp mostanában akadtam össze egy versenyen egy Porsche tulajjal. Az autója a 100-szorosát érte bármelyikünkének. Szegény nem szólt senkihez, tőmondatokban válaszolt, mert tök rosszul érezte magát attól, hogy mindenki az Ő vasát bámulja, mineki Őt kérdezgeti)
- A nyugdjas éveimet a rendes bejelentett béremből kiszámolt nyugdíjamból és az összespórolt pénzemből (sajna jelenlegi állás szerint ez is kelleni fog hozzá) szeretném abszolválni.
- Nem akarok elképesztő értéket hagyni a lemenőimre, hogy aztán magatehetetlen, életképtelen, két kezi munkától írtózó, fehéringes milliomosok legyenek, akiknek van pénzgyáruk. Persze ez nem szükségszerű, de tapasztalatom szerint aki nagyon tele van, annak a 98%-a defektes, 99.9999%-a boldogtalannak vallja magát és nem gondolom, hogy az volt eredetileg is. Sőt, sokukról tudom is ezt biztosan. Valszeg a pénz tette ilyenné őket. Azért ez elég elkeserítő, nem?
Napi szinten találkozom ilyen emberekkel és mikor sok év után úgy gondolom, hogy: na ez igen, ezt a figurát nem vakította el a pénze/ önnön nagyszerűsége, jön a hatalmas csalódás. Legkésőbb középkorban változnak hatalmasat a sikeresek.
Megmondom miért nem akarok a fiamra/lányomra egy vállalatot hagyni: mert lehet hogy nem lesz jó gazdája. Ha az akar lenni és megvan hozzá a tehetsége, majd épít magának, de nagyon remlélem, hogy a munka mellett marad majd hobbija és nem esik bele ebbe a kívánatos csapdába: A munkám a hobbim.
Ha asztalos akar majd lenni, vagy tornász, vagy vadakat terelő juhász, akkor abban fogom támogatni, de semmiképpen nem fogom alátenni készen, hogy ne tudja kiélvezni a harcot valamiért, amit szeretne elérni.
Mert ez az egyik legjobb az életben.
Szerintem.
Egyébként nagyon élvezem a cikkeket, gondolom Ákos látja is, hogy majdnem mindet elolvasom…
2007 szeptember 13, 21:00
Szia Ádám! Szerintem semmi gond nincs azzal, amit leírtál: szép és kerek, átgondolt, logikus. Ez is egy élet, életcél. Nem vagyunk egyformák, de tényleg az a lényeg, h jól érezd magad! Mi ketten jelen pillanatban (részben) különböző értékeket követünk, de ez nem jelenti azt, hogy az út során ezek nem változhatnak. Amúgy meg minden életútnak megvan a maga előnye és hátránya
Ilyen az élet. Sok sikert kívánok a Tiedhez!
2007 szeptember 20, 19:11
Közkívánatra: 30%-al szélesebb szövegmező!
Virágokat az öltözőmbe kérem
2008 április 5, 22:38
Hahó Emberek!
Valószínúleg olyan sok a komment, hogy már szinte senki nem emlékszik, mihez is akart eredetileg hozzászólni. Hogy milyen széles legyen optimális esetben a szövegmező, egy másik blogot ajánlanék.
Az eredeti felvetéssel kapcsolatban az a meglátásom, hogy bár szinte minden cégvezető, tulajdonos tudja, hogy nem a cégében, hanem rajta kellene dolgoznia, mégsem így működik. Amíg nincs egy kidolgozott, működőképes rendszer, sikeresen kiválasztott kollégákkal, addig a cégvezető dolgozik “mindenki” helyett. Teszi ezt azért, hogy így talán sikerül olyan forrásokat, módszereket létrehoznia, aminek segítségével egyszer majd önállósítható lesz a “rendszer”.
Csak ez sajnos nagyon sokak számára soha, vagy csak nagyon későn, az infarktus vagy agyvérzés után jön el.