Akit nagyon utálnak a fejvadászok…
Bizonyára sokan emlékeznek a Velem készült interjúra, melyben egy ismert marketinges azt a kérdést feszegeti, hogy „hogyan jutottam 5-ről 6-ra?” Aki még nem hallotta, az letöltheti itt.
Ebből kiderül, hogy a sok mérföldkő között az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb elem a sikeres munkatárs-kiválasztás!
Felmerült-e már Benned, hogy HA minden egyes alkalmazottad ugyanolyan lelkesedéssel és erőbedobással végezné a munkáját mint Te, akkor akár több száz százalékkal is nőhetne céged profitja?
Pongor-Juhász Attila tanulmánya olyan szokatlan információkat rejteget, aminek úgy gondoltam, hogy biztosan örülsz cégvezetőként, mert „Ügyfeleink sikere a mi sikerünk záloga is”.
De miről is van szó?
Pongor-Juhász Attila ex fejvadász, jelenleg pedig a fejvadászok fő ellensége, mert kitalált és megvalósított egy olyan fegyvert, amit ha egy kis- és középvállalkozás használ, akkor cégének egy olyan világbajnok munkatársat talál:
- akinek nem csak elméleti, hanem gyakorlati tudása van,
- akinek az önéletrajza nem csak szépen feltupírozott papír, hanem van mögöttes tartalom,
- aki nem lép le a konkurenciád első hívó szavára és
- akit nem kell figyelned, ellenőrizned, mert ÉRT a munkájához.
Innen akár már most letöltheted a 2 ingyenes tanulmányát!
Egy fejvadász az ilyen, „cégednek született” munkatárs megtalálására NEM ALKALMAS. Egyszerűen azért, mert ők teletömik az email fiókodat több tucat önéletrajzzal, de a fontos döntéseket, a kiválasztást Rád hagyják. Ez pedig egy olyan világban, ahol az állásvadászok mindent megtesznek, hogy eladják magukat, édes kevés.
Nézd meg címszavakban, hogyan is fog Neked segíteni ez a tanulmány a munkaerő-keresésben:
1. Elárulja a leghatékonyabb interjúkérdéseket, amelyek segítségével rengeteg olyan pályázótól megszabadulhatsz, akik e kérdések nélkül nagy eséllyel pályáznának a céged üres székére, pedig nagyon nem odavalók.
2. Nagyon jó „szűrőt” talált ki, amivel már egy rövid telefonos beszélgetés során megtudhatod, hogy egyáltalán kiket érdemes személyesen megismerned.
3. Az ingyenes tanulmányok révén könnyedén fogsz olyan ütős és hatékony hirdetéseket írni, amelyekre nem lesz mersze olyan pályázónak jelentkezni, akit talán most még fel is vennél.
4. És persze azt is megtudod, hogy hol érdemes hirdetned az állást.
5. De Attila egy kicsivel tovább is megy, és a második tanulmányában azt is bemutatja, hogyan kezdjetek hozzá a közös munkához úgy, hogy a betanítási idő rövid és nyereséges legyen.
Innen akár már most letöltheted a 2 ingyenes tanulmányát!
Még annyi jó hírrel szolgálhatok, hogy a 2 tanulmány nem csak tartalmában forradalmi, hanem abban is, hogy „emberi nyelven”, tankönyvszag nélkül mesél, miközben Te észre sem veszed, hogy mennyi fontos dolgot tanultál.
A két ingyenes tanulmány címe:
1. Hogyan próbálnak átverni Téged az álláskeresők?
Azaz az állásvadászok apró trükkjei az álommunkahely megszerzéséért. (megoldásokat is fogsz kapni, méghozzá nem is keveset!)
2. Hogyan fogj halat a munkaerőpiacon?
Azaz a profitot termelő új munkatárs kiválasztásának és munkába állításának 3 műhelytitka.
Loading ...
2007 szeptember 25, 10:59
Ákos!
Valóban sokat segíthetnek a tanulmányok a kiválasztásban. Talán azon a mondatrészen finomítanék egy picit, hogy “…de a fontos döntéseket, a kiválasztást Rád hagyják.”
Azt gondolom, hogy a döntést majd Neked, cégvezetőnek kell meghoznod. Végül is Te fogsz együtt dolgozni az emberrel, Te értékeled a teljesítményét, Te vállalsz érte garanciát az ügyfeleidnél, Te tartod érte a hátad, Te követed nyomon a fejldősését…
2007 szeptember 25, 14:33
Na, PJA többet fizetett, mint a pannon?
Viccet félretéve, aki fel van iratkozva jó néhány helyre, annak most még a csapból is ez folyik.
De hát ez a cél, úgyhogy tudomásul vesszük.
2007 szeptember 26, 07:08
Nem fizetett többet (eddig) PJA, mint a Pannon
Egyszerűen Ő csak normális, jó a terméke, nemes a cél. Ennyi elég, hogy bekerüljön valaki ide.
2007 szeptember 26, 08:57
Akkor a’sszem pá-pá multik…
2007 szeptember 26, 11:31
Azért kemény, hogy a “velem”-et nagy kezdőbetűvel írod. De az is, hogy Tomcatet kiteszed a blogrollba. LOL.
2007 szeptember 26, 11:35
Hát igen, ezek kemény dolgok…
2007 szeptember 27, 10:29
Azert kivancsi lennek mi koze van Tomcatnek ahhoz, hogy hogyan kell egy ceget vezetni :P.
2007 szeptember 27, 11:47
Semmi. egyszerűen csak ajánlom Őt olvasni, mert én is olvasom. Ennyi. Több misét ez nem ér meg.
2007 szeptember 29, 09:01
Jézusmáriaszentjózsef!
Te PJA-t reklámozod itt? Hát…
Tudod, nekem meg van a véleményem a tanulmányairól, amit levélben meg is írtam neki pár hete. Válasz még nem jött.
Szerintem tiszta őrült paranoiás az a pasi.
Fixa ideája, hogy az álláskeresők mindegyike állandóan át akarja vágni őt.
Neki gyanús az álláskereső
- ha időben érkezik, mert állásinterjúról bezzeg nem késik a rohadék, de majd a munkából fog
- ha mosolyog, mert csak jó benyomást akar kelteni a rohadék, pedig valójában nem is mosolygós
- ha ért a munkájához, mert ha értene, akkor nem kellene állást keresnie, hanem lenne neki
- ha a jó tulajdonságait ecseteli, mert tuti titkolni akarja a rossz tulajdonságait
- ha nem hajlandó veled azonnal telefonon tárgyalni ha például villamoson ül, mert ezt tuti nem igaz, és csak időt akar nyerni a rohadék, hogy felkészülhessen a kérdéseire.
és különben is, micsoda szemétség, hogy aláírás előtt elviszi a munkaszerződést ügyvédhez…
Ha Te PJA-ra hivatkozol mint kiválasztás-gurura, és őt követed, akkor örülök, hogy nem jelentkeztem hozzád az irodavezetői állásra.
2007 szeptember 29, 09:37
Olvasva Könyves Lány hozzászólását, eszmbe jutott 1-2 dolog a tanulmánnyal kapcsolatban.
- Valóban néhol túlzásba esik, de ez nem baj, hiszen a figyelmedet így tudja felhívni leghatékonyabban. Ki akar zökkenteni a mindennapos rutinból (olvasva Könyves Lány bejegyzését, sikerült is
- Sajnos én is azt tapasztaltam, amikor nemrégiben 300 fős céget építettem fel másfél év alatt, hogy meglehetősen moderált (mondhatni gyenge) az az anyag, amit vezetőként fejvadászoktól kaptam.
- A fejvadászok legnagyobb hozzáadott értékét a mennyiségi toborzásban éreztem. Persze azért itt is vannak kivételek, mint mindenhol.
- Eddig pályám során leginkább azok a munkatársak váltak be, akiket tehetség-viselkedés alapú interjúk alapján vettem fel. Attila is valami ilyesmit javasol, így tehát nem tudok neki ellent mondani.
- Az önéletrajz olyan, mint egy termékismertető: jó marketing anyag. Leginkább arra jó, hogy felvételiztető figyelmét felkeltse. Mondjuk én nem fikázom azért a jelölteket, mert feltupírozzák a CV-jüket. Tök normális, hisz’ a figyelemfelkeltés a céljuk. El akarnak jutni egy személyes interjúig. Pl. itt érzem túlzónak PJA meglátását, mert ezt az emberek nem rosszindulatból vagy valami ördögi sugallatból teszik ezt.
Összességében úgy gondolom, hogy PJA tanulmányai egyfajta nézőpontból járják körül a kiválasztási témát. Ha nem is minden részével értesz egyet, azért érdemes nyitottan hozzáállni, mert valóban igen gyatrán felvételiztetnek a cégek Magyarországon. Van mit tanulni…
2007 szeptember 29, 12:46
Köszönöm Róbert a válaszod, így nekem már nem kell ugyanazt leírnom…
2007 szeptember 29, 18:43
“… Sajnos én is azt tapasztaltam, amikor nemrégiben 300 fős céget építettem fel másfél év alatt, hogy meglehetősen moderált (mondhatni gyenge) az az anyag, amit vezetőként fejvadászoktól kaptam….”
Na, erre én azt tudom mondani, hogy jónéhány állásinterjúval a hátam mögött, én is írhatnék tanulmányt “Hogyan próbálnak átverni a munkáltatók” címmel.
És bizony abban is benne lehetne, hogy mosolyog, meg jön a “nálunk az ember van a középpontban” dumával, meg a “nem kell túlórázni” meg a “dinamikusan fejlődő cég” ill. a “támogatjuk a tanulmányait” (ja, szabadidődben saját pénzedből oda mész tanulni, ahova akarsz, feltéve ha a cég profiljába vág, mert különben rögtön rádsütik, hogy azért tanulsz, mert meg akarsz pattanni.) + a “mi támogatjuk az egyéni ötleteket”, de azért nem merj ellentmondani a főnöknek stb. :-(((
A vezetői felhozatal is elég gyenge, nem csak a munkavállalói!
Úgyhogy szerintem az állás nagyjából 1:1
Most én is legyek paranoiás, mint PJA?
Azt hiszem, nem örülnék neki, ha olyan interjúztatóval kerülnék szembe, aki a mosolyom láttán rögtön azt hiszi, hogy “JPA-nak volt igaza, ez a nő tuti át akar verni, hisz, lám mosolyog a beste.”
2007 október 1, 07:12
Biztos, hogy Neked is igazad van - sajnos. Ez örök ellentét lesz, ezzel nem lehet mit kezdeni.
Ez a sokadik alkalom, hogy elkeseredettséget olvasok ki a soraidból, ennek kéne szerintem megtalálni az okát. De ha gondolod, akkor indíts egy olyan munkavállalói “mozgalmat” mint amit a PJA csinál cégvezetőknek. Ki tudja, sikeres is lehet és akkor nem állást kell keresned…
2007 október 1, 08:33
Könyves Lány!
A tapasztalataim azt mutatják, hogy a menedzserek 80%-a igen középszerű és rájuk ismerek azokból, amiket leírtál. Sajnos ez nem csak nálunk jelenség, egy világméretű kutatás is ezt az arányt hozta ki. Én a menedzsereket arra tanítom, hogy ne verjék már át a munkatársaikat, ne viselkdjenek úgy (akár akaratlanul is), mint egy seggfej.
Igen, Te is legyél paranoiás!!! Kötelező! A cégek lefestik Neked a Mennyországot, hogy aztán hatalmasat csalódhass, amikor belépsz. Az a röhej, hogy minél inkább illszkedsz a kinált pozícióhoz, annál inkább jön a vetítés,mert meg akarnak szerezni. Nemrég egyik barátomat, akit egy cég első számú vezetőjének vettek fel így “verték át”. Minden szinten látható ez a jelenség. Úgy gondolom azonban, hogy ez nem szándékos. Sokszor a munkaadó sincs teljesen tisztában azzal, hogy mire is van igazán szüksége. Ezért leír valami lufit egy fejvadásznak, aki megpróbál ebbe beleerőltetni egy kockát. Hát igen, néhol bizony ki fog lukadni az a lufi…
Szívesen írnék egy tanulmányt, hogy “nincs szükséged PJA-ra”. :)) Sajnos azonban nem tudnék mit beleírni, mert szükség van fejvadászokra és kiválasztási tanácsadókra.
Láthatod, hogy vannak olyanok is, akik figyelnek erre a problémára és próbálják a menedzsereket fejleszteni. Azért holnap még ne várj eredményt… Ha érdekel az a téma, látogasd meg a blogomat.
Fel a fejjel, a világ nem kocka alakú!
2007 október 1, 12:20
Nem vagyok paranoiás. (?)
Azt mondod, a vezetők azért kezdenek el vetíteni, hogy megszerezhessenek. Hát, én ezt nem tapasztaltam.
A legtöbb helyen, ahol voltam, méla közönnyel néztek rám, de a “vetítés” ment. Nem is hívtak vissza. Olyan is volt, ahol kifejezetten ellenségesen ment az interjú (”maga iskolába jár?? Hát innen nem lehet hiányozni!!” ) Hozzáteszem, az iskola - akkor még - benne volt a CV-mben, ha el se olvassa, minek hív be és rabolja az időmet? (Igen, meggyőződésem, hogy ebben az esetben az _én_ időmet rabolták! )
Sehol nem vettem észre, hogy én hezitálok az álláson, erre elkezdenek vetíteni, hogy ez milyen jó hely, hogy mindenképpen őket válasszam. Valahogy minden helyen olyan érzésem volt, - hiába mosolyogtak- hogy gyakorlatilag tökérdektelen vagyok nekik, akármit mondok, és tökmindegy kit vesznek fel. Valakire ráböknek a névsorból, oszt úgy is jó.
Ill. a vetítés mögött azt érzem, hogy a munkavállalónak semmi köze ahhoz, hogy milyen a cég valójában, majd ráér megtudni, ha felveszik.