Okosabb vagy, mint egy 5.-es?
Üdvözlő vagy fenntartásokkal teli fogadtatás, kérdő tekintet, lap átlapoz, toll előhúz.
Újra átolvas, toll visszarak.
Zavart tekintet, izzadó tenyér, gondterhelt ábrázat.
Láb keresztberak, megfontoltnak tűnő ábrázat, okos bólogatás.
Idegessé váló testhelyzet, lábcsere (másik keresztbe).
- "Nem tudom, van egyáltalán megoldása?"
Tipikus részlet a felvételi beszélgetéseimből.
- Sok ember ült már nálam, de eddig csak egy tudta megfejteni.
- Akkor most én biztosan kiesetem, igaz?
Ez nem az aminek látszik…
Akkor mi az istennek nyomom ezt minden felvételiző kezébe? Te meg tudod fejteni?
És ezt miért adom búcsúzásképp "házi feladat"-nak?
Ha kíváncsi vagy, hogy mi az a 2 teszt amivel 15 perc alatt megtudhatod, hogy érdemes-e tovább folytatnod a munkatárs jelölttel a beszélgetést, töltsd ki a teszteket, és küldd el a megoldást a mail címemre (barakos kukac baracomp pont hu)! (kommentbe ne írj megoldást, hogy gondolkodhasson rajta aki akar!)
1 hét múlva elárulom a módszert, amivel sikeresen választottam ki munkatársaim, és hajtottam el legalább 57 kóklert!
* * *
"Lapzárta után érkezett": Egyre több olyan megfejtést kaptam, hogy az illető rákeresett a neten a megoldásra és azt küldte el. Egy felvételin erre nyilván nincs lehetőség, tehát aki így tesz, az Magát csapja be, nem engem… 1 hét múlva arról is lehet itt olvasni, hogy miről maradt le az, aki így tett…
(3 szavazat, átlag: 4 a 5)
Loading ...
2007 november 2, 11:49
Kedves Ákos!
Ez nem csupán gondolatébresztő, hanem jó kis agytorna!
Küldeném a megfejtéseket, csak a linkelt emailcím nálam nem jelenik meg.
Továbbra is sok sikert kívánok!
Áncsán Anikó
2007 november 2, 11:51
A menedzserest meg lehet oldalni gyorsan, a másikra pedig a jelentkezőnek azt kell válaszolnia, hogy ez hosszabb annál hogy ezt itt helyben kivárd. Hazaviszi, és küldi a megoldást.
2007 november 2, 14:30
Kedves Anikó!
Kiegészítettem a bejegyzést a mail címemmel.
Á
2007 november 2, 14:31
Kedves Raha!
Tényleg meg lehet oldani gyorsan? Neked mi jött ki?
Á
2007 november 2, 20:26
vazze, rájöttem a megoldásra, majd rájöttem, hogy az akár jó is lehetne, de nem. Kérek még időt.
“A gép vegyen el kettőt”
2007 november 3, 20:46
Az első menedzseres 8 perc volt, a másik 53 perc benne egy 12 perces telefonálással, meg azzal, hogy a gyerekek itt vannak körülöttem, s kérdezgetik, hogy apa mit sorolgatja a színeket, utána meg az állatokat…
Ha jó a megoldásom, akkor feladom a műhelyben a fiúknak, s fizetésemelés lesz a tét.
2007 november 3, 21:52
Kedves Kálmán!
Mindkét megoldásod jó volt, így mehetsz a fiúkhoz ajánlatot tenni.
Az első feladványra a sokadik jó választ kapom, csak most hűltem el, mivel én összesen 1 azaz egy jó megfejtést hallottam az elmúlt években..
2007 november 3, 22:59
S talán, ha megunom azt amit ma csinálok, felvételizhetem a cégedbe…
2007 november 3, 23:08
helló:)
az úgy ér, hogy 3 perc alatt kikerestem a netről a válaszokat?:)
ha én ilyen teszteket csináltatnék jelöltekkel, akkor magamat kirúghatnám a cégből…:s
Ákos!
nyugtass meg, hogy más tesztek is voltak!
2007 november 3, 23:16
Szerintem az is nagy eredmény, ha valaki megtalálja a neten a választ. De nem ez a lényege az ilyen feladatnak. A logika pedig tanulható, gyakorolható. Nehéz kilépni a napi sémából, pedig a legtöbb megoldás valahol ennek mentén születik.
2007 november 3, 23:29
Tesztek:
Felvetnek egy kérdést bennem a tesztek: lévén, hogy a sokak által nagy szeretettel alkalmazott ötszáz kérdésfeltevés, mellyel vizsgálhatunk 18 különböző faktort, vajon mennyire aktuális nyelvileg -fogalmazását illetően, vagy mai politikai torzítását tekintve (Széchenyi vagy Kossuth). Mennyire lehet aktuális az érvényessége, mikor a standardizálás pl. a 70-es években történt.
Vagy az új tesztek esetén: az adoptálja őket “aki” akarja. Behozza egy cég, az abban működő pszichológus szakmailag átülteti a nyelvünkre, s eladják utána, mint egy jó mérőeszközt. Ki vizsgálta be rajtuk kívül? Ki vállalja rajtuk kívül a szakmai felelősséget?
Persze vannak jó tesztek. Kellenek is. De csak óvatosan
2007 november 3, 23:40
Kálmán!
teljesen igazad van, én még pluszban behívnék egy látnokot is, mert lehet, hogy ér annyit, mint egy ősrégi (igaz, sokszor “vizsgázott”) teszt:)
mondjuk nem fegyeget az a veszély, hogy hamarosan fel kell vennem valakit… úgyhogy könnyen beszélek!
2007 november 4, 01:08
Kedves Rita!
Nem tudlak megnyugtatni, nincs több ilyen teszt a meghallgatáson - lagalábbis nálam. Ez épp elég arra, amire alapvetően kiváncsi vagyok, hogy mik azok, azt elolvashatod egy hét múlva.
Olyanok persze vannak még, amik nem tesztek, de azzá válnak: pl. a jelölt odatalál-e egyáltalán az irodába, időben érkezik-e, lemondja-e ha meggondolja magát, kiköpi-e a rágót mielőtt bejön - igen, igen 1-2 diplomás emberekről beszélünk…
2007 november 4, 15:14
Ákos, küldtem megfejtést a menedzserekre. Szerintem jó.
Ahogy a levelemben is írtam, a második könnyű, bár nem fejtettem meg, mivel - munkahelyen ülve, nincs rá most túl sok időm.
Hogy mire alapozom azt, hogy könnyű? A Fülesben és főleg a logikai rejtvényújságokban (pl. a Logikában, ha még létezik) több is elődordul belőlük, nekem ezek a kedvenceim… A titka, hogy egy speciális táblázatot kell hozzá szerkeszteni (nem nehéz, ha már láttál ilyen feladványt a Fülesben) és azt kell töltögetni. No persze, azért kell hozzá logika, és hogy egyszerre több logikai -hogyismondjam - igazságot tudj fejben tartani. Pl. “Ha ez ííígy….akkor az úúúgy….akkor emez íííígy…. ás akkor amaz úúúgy.”
Szóval kinyomtattam, este megfejtem otthon az ágyban és holnap beküdöm.
Hány forintos vásárlási utalványt lehet nyerni? :Đ
2007 november 4, 16:32
Az elsőt 2 perc alatt fejtettem meg, a második sem komolyabb, mint egy Füles Logika feladvány. Komolyan mondjátok, hogy ezt nem tudják emberek megfejteni?
2007 november 4, 16:35
Egyetértek missparker-rel. Az első nekem sem volt két perc, igaz, a másodiknak lusta voltam nekiesni.
2007 november 4, 21:51
Kedves Joep és missparker!
Igen, komolyan mondom, hogy sokan nem tudták megfejteni… de azért Tőletek is várnám mailen a megoldást, mert messziről jött ember…
2007 november 4, 22:12
Küldtem, bár nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez alapján kidobnék bárkit egy interjú során. Egy hadseregbe katonák is kellenek, nem csak tisztek
Bob
2007 november 4, 22:22
Kedves BobMaster!
Ebben nincs igazad. Egy kisvállalatnál nincs helye droidoknak, csak olyan embereknek, akikben van perspektíva.
Egy ideig én is úgy gondoltam, ha valaki nem jól szerepel egy ilyen teszttel, attól még lehet jó munkaerő. A felvételi úgy zajlott sokáig, hogy osztályoztam a tesztet mindenkinél, és aki az egyéb dolgokban is értelmesnek tűnt, azt továbbküldtem az adott üzletág vezetőjéhez próbanapra úgy, hogy direkt nem kommentáltam a vezetőmnek a tapasztalataim, hogy ne befolyásoljam.
Tudod min vettem észre magam?
Azon, hogy akiket a vezetők sem javasoltak (úgy, hogy én titkon bíztam Bennük) azoknak a tesztje mind egy nagy nulla volt! Akiket meg javasoltak, azok sose kaptam tőlem erre rossz megítélést… Ekkor döntöttem el, hogy nullás tesztessel nem is beszélek tovább… erre drasztikusan lecsökkent a felvételivel eltöltött idő, és nőtt a sikeres felvételek száma!
Nem hiszed? Próbáld ki!
Arról nem is beszélek, hogy miért van az, hogy én eddig csak 1 megfejtővel találkoztam itt pedig ömlenek hozzám a jó megfejtések? Azért nem mindenki a neten keresett rá a megoldásra… talán ezen olvasók csoportja átlagon felüli
:)
2007 november 4, 22:41
Az Einsteines feladványt egyszer már megcsináltam, de legalább fél órámba telt és egyszer újra kellett kezdenem közben. De meglett.
Viszont felvételi interjún? Szerintem túl nehéz oda. Vagy csak akkor, ha megvannak a feltételek ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhasson.
2007 november 4, 23:10
Kedves Ákos,
A gondom főleg az ezzel a teszttel, hogy milyen útravalóval bocsátod el a droidnak itélt jelentkezőt: üljél vissza kisfijam, ez most egyes, kapsz egy házit. Ki tudja, hányadik interjúja, mióta keres állást, és amúgy remek szakember, csak ehhez integrálni kell a csapatodba és előbb fel kell hogy oldódjon. A próbanap ehhez még mindig túl kevés: ismeretlen arcok, más munkastílus, más folyamatok, görcsös bizonyítani akarás.
A teszt inkább pszihológiai vonatkozásban nyer értelmet, hogy mennyire képes egy stresszes szituációban a helyzetet jól átlátni és helyesen dönteni. Ezért is lehet az, hogy most - mivel nincs komoly tétje - jó megoldásokat kapsz több embertől is. Valószínüleg sokkal jobb lenne az arány házon belül is, ha csak akkor teszed le elé a fenti tesztet, amikor annak biztos tudatában ül előtted a próbaidő végén, hogy tudása legjavát mutatta be.
Nem stesszhelyzetben mutatott döntésképtelenségtől droid a droid és ha valóban jól szabályozottak a munkafolyamatok (hiszen egy óra be tudnátok vezetni az ISO-t) akkor helyzet esetén levetted a döntés terhét az alkalmazottról, aki azzal foglalkozhat, amihez valóban ért.
Minden tiszteletem a Tiéd, nem véletlenül olvasom a blogodat, de nyugodtan küldd el nekem az így kiesettek önéletrajzát, most kettő rendszergazdát is keresünk.
2007 november 4, 23:38
Szerintem azt nem szabad mérlegelni, hogy aki megjelent egy felvételi elbeszélgetésen, az mióta keres állást.
Viszont engem igenis az érdekel, hogy stresszhelyzetben ne csináljon nagyobb hülyeséget.
Van elég baj olyankor e nélkül is.
ISO: jó a rendszer, ha jóra szabják. A legjobb szabónak is nehéz lenne egy életre szóló öltönyt varrni egy 24 éves számára.
Ki is határozza meg a cégspecifikus dolgokat?
2007 november 4, 23:39
Az elsőre szégyenszemre a neten kellett megkeresnem a megoldást, mert csak félig jutottam.
Viszont félreérthető a feladat megfogalmazása, szerintem, ha szó szerint vesszük a kiírást, nincs megoldás.
2007 november 4, 23:54
A feleségem kreatív megoldása: mivel homokba vannak beásva, ezért biztosan a sivatagban vannak. A D látja, hogy mennyire izzad a fekete illetve a fehér csákót viselő, és érzékeli azt is, hogy ó mennyire izzad, így biztosan meg tudja mondani, hogy fehér csákó van rajta, mert nem izzad annyira, mint a fekete csákós.
2007 november 5, 00:00
Most megkerestem a neten a megoldást. Majdnem ugyanaddig tartott mint megoldani. De a megoldás folyamatától tegnap sokkal boldogabb voltam.
2007 november 5, 07:46
Kedves Kálmán,
Azt valóban nem kell mérlegelni, hogy mióta keres állást, hány gyereket kell eltartania, mekkora lakáshitelt kell törleszteni, mert nem jótékonysági intézményt játszunk, hanem a munkaadói leszünk.
Változatlanul fenntartom, hogy a döntéseket a vezetőnek kell meghoznia és neki kell egyértelműen lefektetni azokat az elvi alapokat, ami a alapján a kollégák döntenek. Ez a legbiztosabb módja, hogy valóban az történjen a cégen belül, amit a vezető elvár. És tedd a szívedre a kezed: sokszor a vezetők is rosszul döntenek stresszhelyzetben…
Volt egy kollégám, Tamás (azért csak volt, mert cégen belül más területre helyeztük), aki kezdetben rengetegett kérdezett és ez bosszantott. Rászántam az időt, leültem vele beszélgetni, elmondtam, hogy hogy hogyan látom a munkakörét, mi tartozik bele, milyen értékeket állít elő és milyen célokat kell elérnie a napi munkája folyamán. Mivel a garanciát is ő intézte, az ide vonatkozó ajánlásom így szólt: nem szeretnék hetek óta itt álló hibás alkatrészeket látni és nem akarok gari miatt a pultot csapkodó dühös ügyféllel találkozni.
Ez így elég volt, nem kellett minden apró mozzanatot a szájába rágni, ez alapján kiválóan, lelkiismeretesen, önállóan megoldotta a feladatot a későbbiekben.
2007 november 5, 08:12
Kedves BobMaster!
Azért valamit tisztázzunk: azért, mert valaki nem tudja megoldani a tesztet, attól még nem feltétlenül droid! Ezek a tesztek kiegészítik a felvételit, nem helyettesítik.
A másik, hogy igenis stressszhelyzetben kell jó döntéseket hozni, hiszen az élet erről szól. Vegytiszta ideális környezetben könnyú jó döntéseket hozni, főleg ha idő is van rá, meg tétje sincs, meg a neten is rá lehet keresni, stb….
2007 november 5, 08:16
Egyetértek Kálmánnal (most olvastam), ezt írtam le tulajdonképp az előbb.
Egy vezetőt nem érdekelheti, hogy a jelölt mióta keres, milyen bajban van, és egyéb érzelmi körülmény….
Durván hangzik?
Az. Mint az élet. Érzelmi döntést nem hozhatsz, mert az kökeményen a zsbedre mehet. És ha ez nem elég, akkor a csapat zsebére is, sőt, rámehet az egész céged… Megéri?
2007 november 5, 08:20
Kedves Imre!
A feleséged kreatív személy lehet :), a logika sem rossz, de nem ez a megoldás. Nem kell ilyen messzire menni, sima logikai feladat.
2007 november 5, 10:40
Úgy beszéltek itt a stresszhelyzetben hozott jó és hibás döntésekről, mintha legalábbis dollármilliók és/vagy életek ezrei múlnának rajta, hogy mit dönt az illető ember.
Ákos “csak” egy asszisztenst keresett. Ákos, konkrétan milyen döntéseket vársz el az asszisztensedtől, hogy muszály Einsteinnek lennie?
2007 november 5, 10:53
Kedves Könyves Lány!
Szerintem úgy kell gondolkodni, hogy igenis dollármilliókról van (lehet) szó! Mert ahhoz ez az út vezet!
Különben is, lehet, hogy nekem a cégem vagy a jelentkezőnek az állás többet jelent mint a milliomosnak a pár milliója…
A vezető felelőssége az, hogy ne engedjen be olyan embert a csapatba aki nem odavaló!
És ezt a tesztet nemcsak asszsisztensre, hanem mindenkire alkalmazom, ugyanis itt emberi tulajdonságokat tesztelünk… egy hét múlva azt is megértitek, hogy mik ezek… ez a teszt sokkal többről szól, mint a megfejtés!
2007 november 5, 12:13
Ákos,
Gratulálok Neked, mivel kreatív módon állsz a munkatárs kereséséhez és kiválasztáshoz.
A lényeg, hogy Te hiszel benne és Neked bevált ez a kiszűrő módszer.
Azonban több gondom van :
Ahhoz, hogy ezt más cégvezető is a saját hasznára tudja adaptálni, fontos, hogy ők, mármint nem Te, aki tudod, hogy mire vagy kíváncsi, pontosan tudják, hogy milyen személyiség elemet kívánnak megvizsgálni.
- logikus gondolkodás?
- stressz helyzetben döntés?
- gyors munkavégzés?
-???
Az az érzésem, hogy Te szeretheted az ilyen logikai feladványokat, és lehet, hogy nincs igazam, de úgy tűnik, hogy Te magadból indulsz ki. Ami nem baj, csak rejt magában veszélyeket.
Az hogy helyesen gondolkodik és jól dönt, azt más módszerrel, pl. viselkedés alapú interjú technikával sokkal nagyobb valószínűséggel meg tudod állapítani, mint egy ilyen logikai teszttel.
Egy KKV-nál elég a cégvezető, aki vállalkozói mentalitással rendelkezik. Az a véleményem, hogy szükség van “droidokra” egy KKV-nél is. Az igaz, hogy egészen más típusú menedzsment technika kell hozzájuk. Sőt ahhoz, hogy egy vállalkozás mikró méretből, legalább kisvállakozássá tudjon nőni, ők kellenek.
Nézd meg az igazi közepes vagy nagy cégeket. A logikus gondolkodás és a kreativitás ott is szükséges, de még is, ők tudják, hogy vannak ezeknél sokkal fontosabb tényezők, amelyek meghatározzák a munkahelyi teljesítményt.
pl.
- nagyon részletes feladat és teljesítmény elvárások
- új kolléga cégbetörténő integrálási terve
2007 november 5, 12:30
Kedves PJA!
Nyilvánvalóan ez a módszer nem egy világszabadalom amit mindenhol lehet sikerrel alkalmazni.
Azt sem állítom, hogy én vagyok a HR-esek istene…
De nekem bevált, és itt azért tettem közzé, hogy próbálják ki mások is - fenntartásokkal - és ha csak 1 cégnek is megkönnyítettem a munkáját - már nyertem!
2007 november 5, 13:04
Továbbra sem vagyok meggyőzve, hogy ez a teszt jó kiválasztásra. Én pl. boldogan dolgoznék olyan munkakörben, ahol az összes feladatom annyi, hogy a fentiekhez hasonló feladványokat oldok meg.
De paráznék, ha “dollármilliókról” kellene döntenem, hiába brilliánsan logikus a gondolkodásmódom.
Az, hogy valaki _meri_ vállalni a kockázatot és helyes döntést hoz, az sokszor nem egyedül az illető képességeitől függ, hanem pl. a főnöke elvárásaitól. Az én esetemben - nekem egyedül kell döntéseket hoznom, pedig beosztott vagyok - sokszor kerültem olyan helyzetbe, hogy a főnök kiadott egy _egyértelmű_ és _határozott_ utasítást arra nézvést, hogy adott helyzetben hogyan _KELL_ döntenem, én aszerint dolgoztam, és mégis lecseszett, hogy nem így kellett volna, mert…
A következő alkalommal az előző helyzeten okulva másképp döntöttem, akkor meg az volt baj, hogy miért nem követtem mereven az ő utasításait. (A szituáció ugyanaz volt) Egyszóval itt nem kreatívnak, logikusnak meg döntésképesnek kellett volna lenni, hanem gondolatolvasónak, hogy kitaláljam, adott helyzetben mit vár el a főnök.
Nekem az a véleményem, hogy _csak_ a tulajdonos (feltéve, hogy operatív tevékenységet végez a cégben) tudja eldönteni, hogy adott helyzetben mi a helyes döntés, és mi nem az, mivel az ő pénze forog kockán. Illetve _azt hiszi_ hogy csak ő tudja helyesen eldönteni, és ha te bárhogy is döntesz, az nem jó.
Ha pedig szolidan megjegyzed, hogy az adott helyzetben Te voltál kénytelen döntést hozni, és te _így_ döntöttél, és nem másképp, akkor azzal jön, hogy ő a főnök és ő dönt arról, hogy mikor mi a jó. Én speciel azért nem akarok olyan állásba kerülni (mivel most éppen keresek) hogy beosztottként súlyos döntéseket kelljen hoznom, mert azt tuti nem lehet jó, amit én döntök, hiszen én csak beosztott vagyok.
Szerintem az emberek többsége ezért is nem akar felelősségteljes beosztotti állást vállalni, mert bármit tesz, tuti hogy a főnök szerint épp az ellenkezőjét kellett volna döntenie. És ki akarja, hogy br. 150-200e ft-os fizetésért még állandóan cseszegessék is?
(Ismeritek Nyuszika történetét: ha van sapkája, az a baj; ha nincs sapkája az a baj)
2007 november 5, 15:00
Ákos,
Tudod, min. 2 típusú cégvezető van:
Az egyik megy előre kipróbál, tesztel, levonja a következtetéseket és újrakipróbál…
A másik meg nézi az előzőt…
Ma kishazánkban egyik oldalon állnak a Multik állig felfegyverkezve a munkatárs kiválasztás minden eszközével és technikájával, a másik oldalon a magyar vállalkozó, aki egyszerre küzd a Multikkal, az adóhatósággal, a beszállítókkal a vevőkkel és még egy csomó emberrel.
A munkatárs kiválasztás akkor kezd igazán fontos lenni, amikor egy vállalkozó eldönti, hogy továbblép, elege van abból, hogy mindent ő csinál.
És innentől jönnek a fínomságok. A gyakorlat az, hogy semmilyen trükköt, tesztet nem dob be, hogy kiválasztási döntését alaposabban hozza meg. Bízik az ismerősökben illetve a saját megérzéseiben.
Ha innen nézem az általad használt 2 teszt már egy nagyon szofisztikált szint, és az tök jó, hogy neked bevált. Azonban ez NEKED vált be. Ehhez kellesz Te, a saját múltaddal, tapasztalataidal, hibákkal és álomokkal. Te már tudod, hogy mit olvass ki egy ilyen tesztből.
A kérdés az, hogy milyen használati útmutatót tudsz adni mellé azoknak, akik szintén tudatosabban akarnak munkatársat kiválasztani és megalapozottabb döntést hozni?
pl.
- Te a kiválasztási folyamatban mikor veted be ezeket a teszteket?
- adsz-e valamilyen visszajelzést az álláskeresőknek az eredményről?
- a házifeladat esetében, mennyire tudsz biztos lenni abban, hogy a jelölted töltötte ki?
- stb.
Azt gondolom, akkor lesz igazán hasznos, ha leírod a tapsztalataidat.
PJA
ui. most látom, hogy 1 hét múlva tervezel valami módszert megosztani. Akkor bocs, ha előre szaladtam.
2007 november 5, 15:34
Pont ezeket írtam le, egy hét múlva aktiválom a bejegyzést!
2007 november 5, 15:40
A megérzésről még annyit, hogy ez egy jó téma: sokszor éreztem azt, hogy “na igen, Ő kell nekem” az addigi beszélgetésből.
Aztán jött a teszt.
Puff neki, hatalmas csalódás.
Nem hittem el, hogy ennyire rosszul jött ki a tesztből: elküldtem próbanapra.
Próbanap után munkatársaim lehúzták Őt.
Nyert a teszt, megbukott a megérzésem.
Ismétlem, ez sokszor előfordult úgy, hogy nem vagyok rossz emberismerő, de nagyon élesek a meglátásaim.
Ennek ellenére (tudatosan vagy tudattalanul) simán meg tud vezetni aki akar. Figyelni kell….
2007 november 5, 15:57
Még egy megjegyzés: kifizeted a próbanapot? Merthogy a nemtommilyen számú törvény szerint azt is munkavégzés, amiért fizetés jár.
És milyen feladatokat adsz a próbanapon?
2007 november 5, 16:10
Nem a megvezetés a veszélyes, hanem sokkal inkább a mi elvárásunk. Azaz nagyon akarjuk, hogy megfeleljen, s olyat is odalátunk, ami ott sincs.
A megérzés fontos, de a legvégén, mikor pl. 2 egyébént minden objektív elvárásnak megfelelő jelölt közül kell választani. De addig a tényeken van a hangsúly!
2007 november 5, 16:13
Nem szoktam kifizetni a próbanapot, de eddig nem is merült fel senkiben sem (bennem sem).
Mivel ez nem egy ládagyár, ahol már az első napon bevethető az ember szögelésre, ezért az első napon munkát végezni sem tud. (Sőt, még hetekig nem!)
Annyira nem, hogy a mentorát is csak feltartja, de hát ez ilyen. Úgy szokott ez kinézni, hogy megmutatunk egy munkafolyamatot és utána megkérjük, hogy próbálja meg Ő. Benyomás alakul ki a végén a mentorban, hogy mennyire tudta és hogyan visszaadni a hangzottakat, illetve ezen napon sokkal több ismerkedési lehetőség is van. Ilenkor pl. már sokkal kevésbé tudja valaki leplezni, hogy csak pénzmotivált - főleg ha már nem “a főnökkel” diskurál…
2007 november 5, 18:09
Mi a baj a pénzmotiváltsággal? VAN akinek szimplán csak pénzre vagy szüksége (mondjuk sok a gyerek otthon) az, hogy Te nem vagy jótékonysági intézmény, és nem érdekel mire kell neki a pénz, attól ŐT még nyugodtan motiválhatja. Nagyon sokan képesek nagyon sokat dolgozni pusztán a családjuk jobb boldogulása érdekében.
Sőt, én azt vettem észre az itteni munkatársaimon, hogy aki azt feleli, hogy “őt már nem érdekli a pénz” azt sokkal nehezebb rávenni a munkára (mivel már meg van mindene). Más motiváltsága meg nincs, mert a cég eleve nem érdekli, nem tud és nem is akar azonosulni vele.
Ráadásul az első próbanapon miféle más motivációt látsz meg benne? Egyáltalán érdemes próbanapon motivációt keresni?
A fizetséget meg sokan nem kérik, mert nem is tudják, hogy jár. De _elvileg_ jár.
2007 november 5, 18:11
Mármint a próbanapért jár a fizetség.
2007 november 5, 18:40
Húú, jól belendültetek…
Sok dolog eszembe jutott, csak párat szemezgetek belőle:
- nagyon örülök, hogy nem keresek munkát, főleg, hogy nem pályázok Ákos cégébe:)
- egyetértek PJA minden szavával, de főleg azzal, hogy szerintem is Ákos magából indul ki, és ez jó végül is. Amikor én az igazit kerestem (nem munkatársnak:) ) akkor 2 hónapig csak magamat figyeltem, hogy mire/kire is vágyom igazán, mert arra már rájöttem cirka 30 év alatt, hogy szeretni bárkit lehet, vagy másképp nézve (munkatárs, beosztott esetében) mindenkinek vannak jó tulajdonságai, de ha azok a jó tulajdonságok nem passzolnak a számszerűsített “elvárásokkal”, akkor megette a fene az egészet… mikor ezeket letisztáztam magamban, másnap ott volt az igazi előttem, ez így működik:) Ha Ákosnak ez beválik, akkor Ákosnak ez válik be.
Nekem nem ez válna be, ez is tuti.
A többit elfelejtettem…
Volt egy főnököm, akit nagyon szerettem, bár 2 év volt, mire ráéreztem az észjárására, ő matekpéldákkal dobta fel a hangulatát, mikor már kezdett fáradni a hosszú robotban.. Volt olyan, hogy odajött, Rita, oldd meg ezt a példát. Mikor készen voltam, megdícsért, és tudtam, hogy 2 hétig nem tudok olyan rosszat tenni, ami miatt lecseszne.
2007 november 5, 18:44
Kedves Könyves Lány!
Amit írsz a pénzmotiváltsággal kapcsolatban az igaz is, épp ezeket az érveket hozzák fel a pénzmotivált emberek…
A baj csak az, hogy csak magasabb motivációs szintek léteznek, és azok nem jelentik azt, hogy nekik ne lenne szükségük pénzre.
Egyik kicsit bővebben írtam már erről: http://www.baracomp.hu/blog/2006/03/25/mikor-ne-csabitsunk-el-valakit-cegunkbe/
2007 november 5, 18:48
Kedves Rita!
Honnan tudod, hogy Neked nem válna be?
Próbáltad már?
2007 november 5, 19:19
Újra elolvastam a linkelt régebbi bejegyzésed. Részben igazad van.
Neked olyan emberre van szükséged, akinek mindene a TE céged, és úgy érzed, felháborító, hogy a személyes anyagi jellegű szükségletei -esetleg magasabb szintű - kielégítésének lehetőségére is gondol, amikor azt latolgatja, hogy elvállaljon-e nálad egy munkát.
Én nem értem ez, miért rossz. Elvégre nem gépet akarsz “venni” hanem embert, akinek vannak olyan szükségletei, amikhez esetleg pénz kell.
Engem bántana, ha csak mint gépre gondolna rám a főnököm, és elvárná, hogy ne legyenek személyes kívánságaim (pl. hogy hú de jó lenne Mallorcán nyaralni az idén), mert az téged nem érdekel. De a nyaraláshoz _pénz_ kell és nem önmegvalósítási igény!
Sokan elfelejtik azt, hogy a világtörténelemben nagy átlagban NEM azért kezdtek el dolgozni az emberek, hogy valami magasabb szinten megvalósítsák önmagukat, meg hogy tartozzanak valahova, hanem a megélhetésért, sőt néha a puszta életben maradásért.
Ez utóbbi - talán már - megszűnt, mint indok, de nem értem mi a baj az előzővel.
És főleg, lehet, hogy te elhivatott vagy a saját cégedért, hiszen a tiéd. Te teszem azt -sarkított példa- egy sima garanciával foglalkozó embertől mégis _milyen szintű_ elhivatottságot vársz? Életét és vérét a TE cégedért? De ha ugyanilyen munkért máshol _több_ pénzt ajánlanak, akkor le ne merjen lépni, mert akkor egy mocskos szemétláda lesz? Pedig le fog lépni. Ezek a PIAC törvényei. Te minél olcsóbban akarsz venni ő minél drágábban akar eladni.
2007 november 5, 19:22
Ákos!
Miért kellene kipróbálnom ahhoz, hogy tudjam, nem így választanék munkatársat?
Biztosan hozzám is passzol valamiféle szűrő, de ismerem magam annyira, hogy tudjam, hogy nem ez az. Megegyezhetünk ebben?
2007 november 5, 22:12
Azért én annak örülök, ha nem csak a pénz motiválja. Ezt különben simán lehet érezni, mikor valaki fejlődni szeretne, s érezhető az is, hogy nem nyalizásból kérdez olyan dolgokat, amivel tisztábban láthat a cégen belül, szeretné megérteni a folyamatokat.
Ha valakit csak a pénz motivál, az a még több pénz emotiválja. És egy főnöknek több pénze szokott általában lenni. Ne kezdjen demotiváltból irigy, majd gonosz, s végül ellenséges lenni, mert akkor sajnos meg kell válni tőle. A pénzmotiváltakkal nálam általában ez szokott történni.
2007 november 5, 22:39
Kedves Könyves Lány!
Értem, hogy mit mondasz, de nem értek Veled egyet. Lehet, hogy nálam okosabbnak kéne szemléltetni Neked a motivációs skála tulajdonságait és felépítését,
2007 november 5, 22:39
Kedves Rita!
Megegyezhetünk. Nem erőltetem, csak egy javaslat volt.
2007 november 5, 22:40
Kedves Kálmán!
szerintem Te már kapisgálod a dolo lényegét…
2007 november 5, 22:57
Köszönöm!
Tudni talán tudok néhány dolgot, meg szemem is van hozzá és lassan a sok pénzmotivált kihozza belőlem azt is, hogy jó vezető legyek - keményebb, határozottabb-, s ne mérlegeljek olyan dolgokat ami nem tartozik oda.
2007 november 5, 23:03
Ismerős a szitu
Csak nem “vállalkozó” vagy?
2007 november 5, 23:18
Igen, és emlékszem mikor még egy kicsit messzebbről néztem azt aki ilyeneket csinált mint amit manapság mi, mennyire nem értettem, hogy az amúgy nagyon normális tulaj miért tudja elveszteni a fejét - akkor mindig ezt gondoltam, hogy elveszíti-, mikor valamely olyan emberével beszél, mint akikre fentebb már céloztam.
Kihozták belőle, s szépen lassan megtanulta kezelni, mint ahogy én is, meg más is. De egyértelműen változott ezirányú világképem. S nem liliomos rét, meg ilyenek. A rózsán márpedig tövis van.
2007 november 7, 12:40
Nem kell nekem magyarázni a Maslow-piramist, azon kívül is még sokféle motivációs skálát tanultam, vizsgáztam belőle, ismerem őket mint a tenyerem.
Én csak arra akarok utalni, hogyha a munkáltató - joggal - _elvárja_ hogy a dolgozó minden mozdulata a vállalat érdekeit szolgálja, az lebegjen a szeme előtt, hogy a te cégednek minél jobb legyen _anyagilag_; akkor joggal elvárható, hogy a cég pedig figyelembe vegye, hogy a dolgozójának más szükségletei is vannak az önmegvalósításon kívül.
Vagyis ha te kijelented, hogy téged nem érdekel, hány gyereket kell eltartania a hozzád jelentkezőnek, mert “nem vagy jóléti intézmény”, akkor a jelentkező is joggal mondhatja, hogy őt meg nem érdekli az, hogy te minél költséghatékonyabb akarsz lenni. Van olyan, hogy win-win szituáció, amikor mindkét félnek jó.
No és ha önmegvalósítás miatt jön át hozzád a konkurenciától és nem pénzért, akkor nem fordulhat elő, hogy máshol még jobban meg tudja valósítani önmagát és lelép? Mi a különbség aközött, hogy több pénzért lép le, vagy több önmegvalósítási lehetőség miatt?
A következő, rendszergazdás posztodra utalva: a bunkó főnököt, aki rádbökve azt mondta: “ez melyik?”, se érdekli, hogy neked mekkora a rezsid, mennyi alkalmazottad van, mennyi adót kell fizetned, (úgyis mondhatnánk, nem érdekli hány gyereked van) hiszen ő sem jóléti intézmény, hanem az olcsóbbat keresi.
2007 november 7, 14:15
Kb. én is erre gondoltam. Lehetséges, hogy a munkavállalónak is van egy “notwanted” listája és esetleg az is befolyásolja a munkahelyválasztásban. (A köcsögje… :-))
Meg lehet, hogy a felvételiző jól fejt rejtvényt munkadidőben, de pl. ügyfelekkel már nem tud kommunikálni vagy számítógéppel kapcsolatban már kevésbé tud logikusan gondolkodni (ha jól értem valami ilyen munkakörről van szó).
Il. akkor én is leirom a menedzseres rejtvény “kreativ” megoldását mindenki örömére:
Managerekről beszélünk, melyekből kevés az értelmes, tehát gyakorlatban valószínűleg az történik, hogy vagy D tippel 50%-kra, aztán vagy meghalnak vagy nem, vagy elizélik a 10 percet, mert nem tudnak megállapodni, hogy ki vezesse a gyűlést, vagy mi legyen az első napirendi pont - elfelejtve, hogy nem beszélhetnek, és akkor azért nyírják ki őket…
(Egyébként a rendes megfejtéshez még csak gondolkodni sem kell, ha tudja az ember, hogy az egyik 100%-kosan biztos kell, hogy legyen, akkor már kizárásos alapon is megvan kb. 20 mp alatt)
2007 november 7, 17:17
Volt egyszer egy DOS alatt terjedo jatek, ugy hivtak, hogy Sherlock. http://www.chebucto.ns.ca/~af380/games.html Itt van kep rola. Az einsteini “otlet” alapjan mukodik, azt hiszem ezer valahany szaznal “untam meg”, habar eppoly megunhatatlan, mint a sudoku.
2007 november 8, 16:43
Nálunk senki nem tudta megoldani 30 perc alatt. Az általam legtöbbre tartott viszont nem bírta ki és a munkaidő vége előtt 2 perccel megkereste a neten a kifejezett tiltás ellenére.
Hmm.
Felrúgta az - adott esetben - értelmetlen korlátot, mikor nem boldogult máshogy.
2007 november 10, 11:06
[...] az előző bejegyzést nem olvastad még, akkor mielőtt tovább olvasnál, próbáld meg Te is megfejteni! Ne csalj! ) Hozzáteszem, hogy meglepően sokan küldtek jó megoldást - [...]
2007 november 14, 19:40
Kedves Ákos,
- nagyon remek fogás, célcsoport e-mail cím gyűjtéshez!
De nem gond, tőled okos dolgokat remélünk!
Sok sikert!
Üdv: István
2007 november 16, 17:33
Kedves Ákos!
Einstein szerintem tévedett abban, hogy az emberek 98%-a képtelen megoldani ezt a feladatot. Pl: az én összes ismerősöm megtudta oldani. Persze ha valaki ideges, kapkod,(pl:állásinterjú), akkor nem biztos, hogy menni fog..
Üdv: Tőzsde Elemző
2007 november 16, 17:51
Szerintem is tévedett, de lehet, hogy az Ő korában igaz volt… mindegy, ezt tényleg csak idő kérdése megfejteni, ezzel együtt nem mindenkinek ment, még otthonról sem… vagy rossz megfejtést küldött annak ellenére, hogy ez simán ellenőrizhető.
Ezek viszont elárulnak dolgokat az emberről.
2007 november 29, 18:00
Ez már lejárt témának tűnik, dehát ha egyszer most akadtam rá
A manageres nem könnyű, stresszhelyzetben nem tudom menne-e. Kár, hogy nem keresek munkát, ha úgy lenne, mindenképp próbálkoznék nálad, szimpatikus, ahogy gondolkodsz és a módszer, ahogy kiválasztod az embereket. A megoldás nekem gyorsan ment (igaz ezt úgyse lehet ellenőrizni), viszont nem értettem, ez miért segít kiválasztani a jó munkatársakat. Persze ezt az új bejegyzés megvilágította.
Vállalatvezetőket lehetne két lépésben úgy tréningezni, hogy először oldja meg, aztán dolgozzon ki módszert, hogyan használhatná felvételiztetésnél
Lényeg: köszönöm az ötletet, használni fogom.
2007 december 24, 11:32
Asszem én sem vagyok okosabb, mint egy ötödikes…
2008 április 29, 07:34
[...] sikere volt annak a felvételiztető tesztemnek, ami alapján manapság - igen sikeresen - választom ki [...]
2009 június 29, 18:15
Még jó, hogy arra hajtok, hogy ebbe az életbe soha ne kelljen önéletrajzot írnom, mert tuti sehová nem vennének fel ha ilyenek vannak