Kívánságműsor
Már több, mint 2 éve írom a blogomat, sok tapasztalatot szerezve a Ti visszajelzésitekből, melyek szerencsére többnyire pozitívak voltak, mégis előfordult párszor, hogy nagy meglepetés ért.
Voltak bejegyzések, amibe érzésem szerint beleadtam Apait-Anyait, mégis a várakozásomon alul teljesített, alig olvastátok, vagy nem jött komment a témához. Ilyenkor nem tudom, hogy ez azért van mert érdektelen volt a téma, vagy azért mert az úgy volt rendben ahogy volt - nem volt mit hozzátenni.
Olyan bejegyzésem is volt, amit szó szerint ebédidőben rittyentettem - hatalmas sikerrel. De olyan is, ahol az üzleti stílusomat meghazudtolva igen durván küldtem el melegebb éghajlatra egy mobilszolgáltatót, amiért azt hittem, hogy többen megköveznek, erre olyan olvasottsága volt, hogy nagyobb médiumok címlapjaira is rákerült… 
Ez az amit szeretek, ha pezseg az élet a blog körül! 
Mivel látszik, hogy olvasóim ízlése kifürkészhetetlen, ezért most TITEKET kérlek meg arra, hogy adjatok nekem irányt, hogy miről írjak (vagy miről NE írjak) a jövőben! Nem arról van szó, hogy nincs témám - ellenkezőleg: rengeteg témám van, alig van időm megírni őket, tehát az ötletek mellett a prioritás felállításában is segítenétek.
Azt a 3 olvasómat akik 2008. január 15.-ig a kommentbe a legjobb ötleteket írják, meghívom egy közös ebédre!
Loading ...
2007 december 17, 17:11
Tárgyalópartneres-beszólogatós. Szerintem.
2007 december 17, 17:44
Húú, abból könyvet tudnék kiadni… Tényleg egy bunkónak akarsz feltűntetni az olvasóim előtt?
2007 december 17, 18:00
Én azokat szeretem (amúgy alig volt olyan eddig, ami nem tetszett, de azért volt
), amik azok az igazi cégvezetős, barazsyákosos vagány írások, a Te szemléleteddel, és egyéniségeddel.
Nálam pozitív, ha olyankor is elnevetem magam, mikor nem éppen vicces akar lenni az írás, de átjön a helyzet poénja (ezt más blogoknál is szeretem természetesen.)
Ja, és most csak azért írtam, mert éhes vagyok…
2007 december 17, 21:38
Akkor már megvagyunk hárman, mehetünk enni
2007 december 18, 00:17
Hé, még gyűjtöm, rendszerezem a gondolataimat, és különben is, Bob Mester, ne pályázz a kajámra! Amúgy is csak 2-en vagytok.
Olyan lesz mint Kepes műsora a Desszert.
2007 december 18, 07:35
A sok éhenkórász…
2007 december 18, 10:20
Én éhenkórász? Minden nap főzök!
Már nincs is étvágyam :p
2007 december 18, 14:38
Engem az érdekelne, hogy kőkemény informatikusokat, szoftverfejlesztőket, matematikusokat egy kis cégnél (20 fő), hogyan lehet közelebb hozni a marketing szemlélethez. Mivel, hogyan lehet őket megfogni, hogy a marketingesek és a szoftveres termékfejlesztők jobban együtt tudjanak dolgozni, egy nyelvet beszéljenek?
Amúgy király a honlap!
Ki lenne jobb nálad, aki erről a témáról tudna nyilatkozni?
(hehe, és végre fel tudtam rakni ezt a kommentet)
2007 december 21, 16:13
Kedves Ágoston!
Ez kemény téma, jó téma, én is küzdök vele, de azért nagy előrelépésekről fogok beszámolni, főleg, hogy hogyan értem el azokat.
2007 december 22, 18:53
Garancia kezelés és megoldás a számítástechnikában, ill cégvezetős felvételiztetős ( a 4 manager-es nagyon jó volt)
2007 december 31, 18:54
Kedves Ákos! Régóta olvasom a blogod (sőt, elárulom még az archívum minden hónapját is visszanéztem amikor ráakadtam), engedd meg, hogy adjak néhány ötletet a témákkal kapcsolatban. Ezek persze szubjektívek, de szerintem sok vezetőt (vagy leendő vezetőt, mint én) érdekelhetnek. Szóval 7 pontban:
1, Hogyan veszed észre és hogyan kezeled, ha az alkalmazottaid között nézeteltérés, feszültség van?
2, Tárgyalástechnika a valóság mentén. Avagy a szigorú gyakorlatot nézve, milyen tárgyalópartnerekkel találkoztál már és hogy lehet a leggyakoribb típusokat kezelni, meggyőzni?
3, Több éves tapasztalatod alapján, szerinted mi az a 4-5 veszély, ami könnyen keresztbetehet egy KKV-nak (beleértve itt rossz döntéseket, cégformát, adósságokat, működési elveket, stb.)?
4, Történetek, üzleti „példázatok” Az eddig hozott személyes meglátásaid, szerintem elgondolkodtatóak. Kár, hogy kevés köztük a pozitív bírálat. + vesszenek a lúzerek
5, Hogyan, milyen időközönként, milyen módszerrel követed végig a versenytársak működését, mozgolódását. Kerültél-e esetleg konkrét acsarkodásba versenytárssal, és azt vajon hogy oldottad meg?
6, Cégvezetőként mik azok a feladatok és döntések, amiket delegálsz, és mik azok, amiket nem engedsz ki a kezedből? Mi alapján döntöd el, hogy mit engedsz ki a kezedből és mit tartasz meg? (ez személyes kedvencem lenne )
7, Személyes infók! Ezt nagyon hiányolom a blogból. Az olvasók többsége szerintem lassan jobban ismer Téged, mint a saját alkalmazottaid, de fogalmunk sincs, hogy hogy képzeljünk el. Vasárnapi apuka, tudálékos, otthon ülős, bulizós-piás, szótlan vagány ??? Csepegtethetnél némi személyes infókat is a blogba, hogy egy kicsit emberarcúbb legyen.
Ui.: Remélem találtál a felsorolásban olyat, amire még nem gondoltál. Minden esetre ha nyerek, én passzolnám az ebédet. Nekem a tudásod kell !! A kaja mellékes….
2007 december 31, 18:57
Így visszaolvasva, az utóirat egy kicsit brutális. Bocs, nem akartam ilyen tuskó lenni… Legközelebb előbb gondolkodok, aztán írok…
2008 január 2, 23:15
Kedves Luigi!
Jók a témák, köszi.
Már fejben össze is állt 1-2 bejegyzés, majd szép lassan lesz bejegyzés is belőle, kitartás.
Az utóiratról annyit, hogy én nem vettem annyira brutálisnak, ha nem akarsz vacsizni, akkor nem kell. De máris tanultál valamit: előbb gondolkodj, utóbb cselekedj.
Még valamit: “Nekem a tudásod kell”.
Mit jelent ez, szerinted mi az én tudásom?
2008 január 3, 11:40
Re: utóirat Természetesen a vacsora szuper lenne, csak tudatosítottam (azt hiszem inkább csak saját magamnak) hogy a legfontosabb amit szem előtt akarok tartani, az a tanulás tőled. Tudásod minél nagyobb részének átvétele.
S hogy mi is a Te tudásod? Olvasva a blogodat, szerintem elég sokminden… Bár néha elég kemény vagy, de olyan meglátásaid, ötleteid és hozzáállásod van az üzlethez, amivel csak nagyon kevesen rendelkeznek ma Magyaroszágon. Végre van valaki, aki nem elsősorban a beszerzési ár és eladási ár közötti szűk keresztmetszetben gondolkodik, hanem ezen kívül eső dolgokra is odafigyel. Szóval számomra a sok éves tapasztalatod és a meglátásaid (amik felett talán átsiklanék) azok, amik előtt kalapot emelek. Remélem nem tévedek amikor ezeket leírom, de a bejegyzések alapján én mindenképpen ilyen embert látok a betűk mögött.
2008 január 3, 14:08
Kedves Attila!
Köszönöm. Azért igyekszem átadni ezt a tudást, mert szeretném, ha minél több embernek lenne ilyen üzleti gondolkodása, hogy végre ne idegbajt kelljen kapnom, ha véletlenül valamilyen szolgáltatás vagy terméket igénybe veszek, hanem azt úgy kapjam meg, ahogy az elő van (kéne legyen) írva….
2008 január 6, 15:53
Egy kölföldi tanácsadó oldalán olvastam, hogy ő hogyan tartja fel az érdeklődést:
Ír egy bejegyzést! Arra általában reagálnak az emberek, és amikor kialakul egy vita, egy irányvonal, vagy felvetődik valami dolog, akkor azt témába foglalja és feldobja a labdát! Így folyamatosan megvannak a témák!
Az írás kiküszöbölésére. Én az anyagimat diktafonra mondom és van aki begépeli, és amikor kész, akkor én csak átfutom és javítok még rajta egy-két dolgot, ha kell. Ez így sokkal időtakarékosabb, mintha én ülnék le gépelgetni.
2008 január 6, 17:09
Mint írtam, a témákkal nincs gondom, sőt több van belőle, mint amennyit meg tudok írni. A diktafonos dologgal én is próbálkoztam, de nem jött be, mert az átjavítás több időt vett el, mintha megírom én az egészet, továbbá kétszer kellett foglakozni ugyanazzal a témával, ráadásul a más által írt stílus sem az enyém - maximalista lévén pedig ezt nem tudtam megemészteni.
2008 január 7, 21:29
Szia Ákos!
Szeretném, ha egy bejegyzés erejéig megosztanád velünk azokat a tapasztalataidat, melyeket az automatikus válaszadással kapcsolatos programoddal szereztél. Olvastam Tőled, hogy hosszan kísérleteztél vele, remélem sikeresen alkalmazod, mert nekem is nagy hasznomra lenne!
Előre is köszönöm.
2008 január 8, 16:07
Hogyan kezeled azt, ha az egyik alkalmazottad gondolkodásmódja, ötletei, elütnek a tiedtől?
És itt nem a “bankreformálóhölgyecske” szédületes ötleteiről van szó, hanem azokról, amikből szintén lehetne valami jó, csak te másképpen gondolod. Mondjuk pont ellenkezőleg. (Tételezzük fel olyanokkal dolgozol, akik tisztelnek és te is tiszteled őket.)
Én ma olvastam először a blog-od.
2008 január 9, 17:28
Kedves Ákos!
Új ügyfélként először láttam meg a blogodat 1 hete mentem először a honlapotokra és már leszerződtünk.
Többet előre nem bókolok a cégnek és neked, a bizalmam megelőlegeztem. Téma szempontjából arra lennék kíváncsi, hogyan lehetne leírni egy átlagos 4-5 gépen működő szerveres, laptopos, nyomtatós stb irodát annak tipikusan szőke nő munkatársainak hétköznapjait, úgy hogy semmilyen szakszó(hangsúlyoznám szőke nők) ne szerepeljen benne és a végén fehér lovon jönnél te vagy egy munkatársad aki egy suhintással megoldja gondjainkat, egy ebédmeghívásért cserébe.!!??
2008 január 9, 20:39
Kedves Gabcsi!
Igen, tudom, hogy új ügyfelünkként köszönthetlek, azt kell hogy mondjam, gratulálok, bölcs döntés volt leszerződni velünk! :))
Viszont a kérésedet nem teljesen értem; pontosítanád, hogy mire gondolsz?
2008 január 9, 21:27
Kedves Ákos!
Egyik bejegyzésedben írtad, hogy Te egy olyan ember vagy, aki ha a Tescoban túl hosszú a sor kinyittat egy új pénztárat.
Engem az érdekelne, hogy ezt a fajta lendületet, jó értelembe vett kezdeményezőkészséget ami egy vállalkozónál valószínűleg nem csak erény, de talán alapkövetelmény, hogy fejlesztetted ki magadban. Ha pedig mindig is ilyen voltál akkor milyen javaslatod lenne ennek a pozitív vonásnak a kialakítására.
Összességében a cégvezető személyisége, kezdeményezőkészsége, ambíciója és a cégnövekedés közti tapasztalataid érdekelének.
2008 január 10, 13:03
RE: Horváth Gábor
Bocs, hogy beleszólok, de pár éve bennem is hasonló kérdések merültek fel. Aztán az egyik ismerősöm elmagyarázta. Sok dolog összessége, hogy az ember ilyen “tökös csávóvá” válljon, de van néhány alapdolog.
1, Legyél tisztában vele, hogy a szolgáltatásért, termékért TE fizetsz és nem Te teszel szivességet egy cégnek, szakembernek, hanem TE tartod el.
2, Ne foglalkozz azzal, hogy adott szituációban ki mit gondol rólad és hogy néz rád, döntsd el, hogy mit szeretnél és hogy az SZERINTED jogos-e. Ha megvan, akkor magabiztosan tedd (vagy kérd) azt, amit el akarsz érni.
+ azért mindezt normális modorban, hogy ne adj felületet az ellentámadásra és legalább egy-két jól előkészített okot és “bizonyítékot” bekészíteni a lefegyverzéshez
Nekem bejött, bár a velem lévők többször mondták már: “Ne égess már!” Számomra nem égés, mert nem érdekelnek a rosszalló tekintetek.
Üdv,
Horváth Attila Luigi
2008 január 10, 21:59
Sziasztok Ákos és Attila (Luigi),
Amikor délután olvastam a blogot, gondoltam elmondom a véleményemet. Aztán, most, hogy nekifogtam, láttam közben Luigi utolsó beírását, ami kísértetiesen hasonlít ahhoz, amit én akartam írni Neked Ákos.
Szóval szerintem azok a Blogbeírások lesznek olvasottak, örvendenek nagy népszerűségnek, amik sok embert érintenek, mint pl a mobil-szolgáltatóval kacsolatos történet. Ez egy olyan Dávid vs. Góliát harc, ahol legalább az erkölcsi győzelem nyilvánosan Dávidé lett, emiatt szeretnek az emberek legalább gondolatban tartozni Dávid csapatához. Ezt megvalósíthatják a Blog hozzászólásaikkal.
Nekem mégis azok a bejegyzések tetszenek –és ide sorolom a legtöbb bejegyzésed-, amikor általános értékrendet közvetítesz akár jó, akár rossz példa elemzésével. Ugyan lehet egy esettanulmány tárgy olyan ami sok embert érint, mégis a fogalmazás stílusa, egyedisége miatt lesz nagy forgalom. Mitől lett olyan sikeres a „Harry Potter”???
A Te tudásod szerintem az a minőség iránti elkötelezettség, maximalizmus, kitartás, korrektség és hogy következetesen a saját értékrendszered szerint cselekszel.
Szóval ha a blogbejegyzéseket is Magadnak írod, biztos olvasni fogják, lesznek hozzászólások is. Magadnak akarj megfelelni, mert mindenkinek nem lehet. Persze lesznek jobbak és kevésbé jók, de ez elkerülhetetlen. Ezt Te úgyis legalább olyan jól tudod mint én, sőt, a megvalósításban talán előrébb is tartasz…
Sok sikert!
Péter
2008 január 15, 00:23
Mielőtt elszalasztanám az esélyt a kajáról, megírom meglátásaimat:
Korábban azt írtam, amit meg is beszéltünk így blogon, hogy valószínűleg Téged a feliratkozók nem fogadnak el marketing-gurunak, és feltehetően sokan irigykednek is sikereidre. De ne szaladjunk ennyire előre.
Ha jól feltételezem, feliratkozóid nagy része cégvezető, de azt is feltételezem, hogy igen különböző szinteken áll ez a társaság. Mármint cégvezetés és marketing-ügyileg.
Az tény, hogy sok beírásod olyan kerek, hogy ahhoz nincs mit hozzátenni. Egy tökös, karakán „gyerek” kalandjai, aki Teszkóban pénztárt nyittat, mobilszolgáltatót leckéztet, vállalkozóktól, cégvezetőktől, mint ügyfél kéri számon azt, ami jár(na) neki, mindenkit kioszt, „lefikáz”.
Ezt talán kevesen „merik” megtenni, inkább behúzzuk fülünket-farkunkat, és elsunnyogunk, illetve reménykedünk, hogy legközelebb odafigyelnek ránk, amikor kiszolgálnak.
És emiatt is vagy különc, hogy Te megteszed. Persze biztos mások is, de azért nem ez az általános jellemző.
Amint írod, van témád bőven, nem ebben kérsz segítséget. Inkább azt nem érted, miért ennyire passzívak az olvasók. Nos, szerintem a többségnek Barazsy Ákos az „informatikus” dobozkában van a fejében, ezért nem értik mit „hablatyolsz” a marketingről.
Viszont szerintem egy kis csoportnak, engem is beleértve, Barazsy Ákos a „jólmarketingező-mindentfaszáncsinálócégvezető-WolfGáborisvelepéldálózik-követendőpélda” dobozban vagy.
Speciel engem nem érdekel sem az informatika, sem az útnyilvántartás, viszont azok a dolgok amiket Te már megtapasztaltál cégvezetőként, és azok tanulságai amik nekem is hasznosak, azok nagyon is érdekelnek. És szerintem másokat is. Na erről írj továbbra is!!
Amúgy meg olyannak tűnsz, mint egy kis eminens. Wolf Gábor 3 havi rendszerességgel példálózik Veled a blogjában és a Navigátorban, CD-n szerepelsz, teszem hozzá teljesen jogosan. Mit lehet ehhez hozzátenni? Persze örülünk, de én irigyellek is (nem irigy vagyok).
Én, aki nem alkalmazotti, hanem cégvezetői hozzáállással igyekszem létezni, működni, nagyon nagy figyelemmel olvasom beírásaidat.
Mi voltam előtte? Olyan, aki az árversenyben látta a kiutat, legolcsóbban adtam, rossz szemlélet, prospektus-honlap, stb, de szerencsére még időben „ki tudtam szállni”, nem úgy, mint sokan manapság. Nos amikor ezek a cégvezetők olvasnak, akik lehet, hogy 2x olyan idősek, (de feleannyira tapasztaltak, mint Te), ők lehet csak annyit mondanak: „Mit ugat ez nekem!”
Úgy vélem, hogy egy sajátos stílusod van. Sok dolog van, ami a kemény üzleti világban előny, de a társas emberi kapcsolatokban nem az. Lehet, hogy sok ember nem talál Téged szimpatikusnak, sőt egyenesen gőgösnek tart, ezért sem írnak reagálásokat. Normál esetben lehet, hogy mi sem lennénk barátok (nem is vagyunk), de nekem azt tanították a főiskolán, amit én megfogadtam, hogy tanulni senkitől sem szégyen. Rád ez persze ez nem vonatkozik, mert szerintem Tőled egyenesen érdemes.
Én egy kérdőívet lefuttatnék az olvasók között, hogy jobban meg tudjam állapítani a csoport összetételét.
2008 január 15, 00:24
Hé rosszul jár az órád, még csak 23.23. van!!!!
2008 január 15, 12:24
Szóval mikor lesz eredményhirdetés?? Már nagyon kíváncsi vagyok, hogy kik adták a legjobb ötleteket!
Szegény, szegény Mihu
Most akkor mi van az órával?
2008 január 15, 12:46
Ne sajnálj, még időben írtam.
Különben is 2értelmű a dolog, mert 15-ike jelenthet egyeseknél 15-ike 24.00-t, meg 14-ike 24.00-t is.
Ákosnál meg még nyári időszámítás van.
2008 január 15, 14:26
Jogos! Úgy látszik Ákos nem bírja a telet
De én már tényleg nem bírom kivárni, tekerhetnénk már azon az órán!
2008 január 16, 09:53
Sziasztok!
Nagy bajba sodortatok, mert nem tudok választani!
Mindnyájan nagyon jókat írtatok, legszívesebben mindenkit elhívnék, csak attól félek, ha mind a 12-en egy asztalhoz ülünk, akkor kezelhetetlen lesz a beszélgetés. Vagy van ötletetek arra, hogy nagyobb társaság milyen közös, “kezelhető” formában, helyen, stb. üljön össze?
2008 január 16, 10:12
Ákos!
Nem félek én attól, hogy Te ne tudnál kezelni egy 12 fős társasággal adódó “nehézségeket”:)
Ha elég jó a kaja, mindenki csendben lesz, és akkor pláne irányíthatod:)
Én nagyon visszahúzódó vagyok társaságban, nem lesz velem gond
Egy bármilyen étteremben (valami kellemes, házias helyen esetleg), egy előre odatelefonálás sokat segíthet a helynek a szervezésben
2008 január 16, 10:34
Megoldás:
Válassz egy kellően lepukkant éttermet (pl. Pocakos Lakatos) és egy kellően szar időpontot (pl. reggel 4 óra). Szerintem feleződne a létszám
Bocs, a szemétkedésért, de nem tudtam kihagyni. Elképzeltem a szitut.
Komolyan: Cégvezetőknek ez a dolguk, nehéz döntéseket hozni. Szerintem döntöttél te már keményebb dolgokról is. Alkalmazott kirúgása? Beszállító kirúgása? Megbízás visszamondása? Ilyenekről pl. mesélhetnél….
2008 január 16, 14:54
Szerintem marad a sorsolás!
Az mindig igazságos, és sok esetben nem rosszabb mint a tudatos döntés.
A 4-6 fő valóban az a létszám, amikor még érdemben lehet beszélgetni, véleményt cserélni. Ha össze lehetne válogatni a \”kompatibilis\” személyeket, több turnusban megoldható a 12 fő \”etetése\”.
De lehetne egy állófogadás is, ahol úgyis az emberek csoportokba verődnek, és a beszélgetés, ami mégis csak a lényeg, szabad piaci körülmények között folyhat.
Én a sorsolásra szavazok!
Üdv
Péter
2008 január 16, 22:40
Kedves Mihu!
Utolsó hosszú hozzászólásod nagyon alapos és értékes volt, annyira, hogy 2 napig elemeztem
Nagyon jók a meglátásaid, melyekhez gratulálok! Nem azért, mert engem pirulásig dicsérsz, hanem mert igaz dolgokat írtál, egyszerűen éles a meglátásod. Ez nagyon jó.
Örülnék, ha több ilyen hozzászólásod lenne, ugyanilyen kritikus éllel!
2008 január 16, 22:42
Újabb gond a 12 fővel: a szervezés.
Az útnyilvántartós blogon csak 3 embernek kell összeszervezni, de egy napos mailezés után sem tudtunk időpontot találni
Diktatúrát meg nem szeretnék, de lehet, h az lesz…
2008 január 17, 00:59
Kösz, még a végén én is elpirulok
A választ Te magad adtad meg. 3 embernek is szinte lehetetlen összeszervezni megfelelő időpontot, 12-nél meg egyenesen lehetetlen, úgyhogy nincs más hátra, mint a diktatúra.
Mondasz egy időpontot, aztán aki bújt bújt…
2008 január 31, 15:13
Sziasztok!
Ne haragudjatok, hogy eltűntem vacsi ügyben, de teljesen el vagyok havazva… síeltem
Javaslom, hogy a nagy találkozó február 21. csütörtöki napon legyen 18:00 órakor. Mindenki a vendégem aki jön, csak jelezzétek vissza, hogy ki jön tutira, mert akkora csendes éttermet nézek a Nyugati környékén. Gondolom ez mindenkinek központban van. Ha van valakinek étteremjavaslata a környékre, szóljatok.
Üdv, Ákos
2008 február 2, 16:32
Nekem okés, 1 ember tuti
2008 február 3, 17:22
Van csendes étterem a nyugati környékén?
2008 február 7, 09:17
Szia Ákos!
Én ugyan nem kommenteltem idáig, de érdekelne a beszélgetés. Jöhetek én is?
üdv, CQ.
2008 február 7, 09:20
Szia!
Ha megígéred, h a jövőben aktív leszel, akkor igen
Egyébként miért érdekel a beszélgetés?
2008 február 7, 11:00
szia!
De azért a “nemkommentelés” nem jelenti azt, hogy néznék az oldalra 2-3 naponta.
oké, megígérem
Azért érdekel a beszélgetés, mert “ha két embernek van egy jó gondolata, és megosztják egymással ezeket, akkor mindkettőjüknek lesz két jó gondolata”.
CQ
2008 február 7, 11:04
bocsánat, kihagytam egy szót:
De azért a “nemkommentelés” nem jelenti azt, hogy NE néznék az oldalra 2-3 naponta.
Szóval rendszeres olvasó vagyok….
2008 február 29, 09:42
Köszi Ákos!
Jó volt a beszélgetés és vacsi!
Jó munkát…