Köröznek a keselyűk a fejem felett!
Az utóbbi 3 hétben 3 ehhez hasonló telefont is kaptam:
- Jó napot kívánok, XY fejvadász cégtől vagyok, és egy "hatalmas multi" megbízásából szeretnék Önnek állást ajánlani.
- Nekem? Mit tudok én?
- (elmondta, érdekes volt, hogy így kinéztek…)
- De nekem 3 cégem van, vállalkozó vagyok!
- Tudom, láttam a weblapját.
- Akkor nagyon meghúzom a ceruzát, nem baj? - incselkedtem, mert már kiváncsivá tett
- Mennyiért jönne? - kérdezte szemrebbenés nélkül
(itt már megijedtem, kezdett komolynak tűnni a dolog, ezért jobban belegondoltam)
- NINCS AZ A PÉNZ, HOGY MULTIHOZ MENJEK DOLGOZNI! Köszönöm.
Én dolgozni, haladni szeretek, nem pedig helyezkedni és könyökölni. Nehéz a vállalkozó élete, de mai tudásom szerint nincs az az ajánlat amiért feladnám az alkotói szabadságomat.
(1 szavazat, átlag: 4 a 5)
Loading ...
2008 június 6, 21:11
Ilyen telefonokat én is szoktam kapni (bár egyre ritkábban) - nem értem, miért hívogatnak vállalkozókat, csak azt tudom elképzelni, hogy van, aki vállalkozik, és aztán ráébred, hogy mégis jobban szereti az alkalmazotti létet.
A Motorolánál anno a régi részlegem (Telematics) nyakra-főre vásárolta fel a navigációs, térkép, specializált hardver stb cégeket, amelyek tulajdonosait havi rendszerességgel integrálták a Motorolába - mindig csodálkoztam, hogy hogyan tud valaki vállalkozóból, egy cég éléről egy középmenedzseri állásba átnyergelni. De való igaz, hogy az ajtó ebbe az irányba is nyitva van!
Kivéve a mi ajtónkat, igaz, Ákos?
2008 június 6, 21:21
Igaz. Egyszerűen nem tudom elképzelni magam másként.
Néha elmerengek, hogy milyen jó lenne csak ülni és nem csinálni semmit.
1-2 napnál nem bírom soha tovább…
Ez a végzetem. De nem bánom, szeretem csinálni.
2008 június 7, 01:24
Engem is keresnek időnként, bár nem ilyen sűrűn.
Volt olyan időszak, amikor el is tudtak volna csípni 1-2 évre.
Mivel biztos vagy a döntésedben, csak szórakozásból kérdezd meg, hogy mit tudnak ajánlani, aztán ha elmondták, mondd ezt: “Hááát ennél azért jobb ajánlatot vártam…”
2008 június 10, 03:02
[...] Köröznek a keselyűk a fejem felett! Az utóbbi 3 hétben 3 ehhez hasonló telefont is kaptam:. - Jó napot kívánok, XY fejvadász cégtől vagyok, és egy “hatalmas multi” megbízásából szeretnék Önnek állást ajánlani. - Nekem? Mit tudok én? - (elmondta, érdekes volt, hogy így … [...]
2008 június 12, 16:52
Szia Ákos!
Egyszer egy közeli rokonomtól, aki egy nagyon ismert nemzetközi bank magyrországi második embere volt (nem tudom, mennyi volt a havi nettó fizetése, de minimum hétszámjegyű meg autó meg hitel meg miegymás), kölcsönkaptam egy szép összeget egy ingatlan vásárlásához egy fél évre. Egy este együtt vacsoráztunk, és ez a rokonom viccelődve megjegyezte, hogy amikor ő a családjával egy-egy hétvégén itthon meglátogat minket, én direkt eltűnök dolgozni, hogy elkerüljem a találkozást velük. Mire én azt mondtam, hogy persze, dolgoznom kell, mert van egy rokonom, akinek tartozom egy szép összeggel, és azt meg kell termelnem. Mire ő: “Látod, ezt irigylem benned: Te, ha pénzt akarsz keresni, egy kicsit odateszed magad, többet dolgozol és megtermeled, rám meg furcsán néznek a cégnél, ha este hét előtt eljövök pl. veletek vacsorázni.” Ez a szabadság, amit én sem adnék fel semmiért sem!
2008 június 12, 17:23
Ez jó példa volt…
Így is van az utolsó szóig, de azért arról az igáról se feledkezzünk meg - mielőtt mindenki felmondana -, ami a vállalkozók fejében a nap 24 órájában ott dolgozik pórázként…..
2008 június 12, 18:48
Én meg fel nem foghatom, hogy mi az, amit csak és kizárólag 16 és 19 óra között lehet elintézni, megoldani?
Egyszer árulja el nekem valaki, hogy egy felsővezető MIT csinál a fent nevezett időintervallumban minden áldott nap? Mik azok a jajdesürgős feladatok?
Ugyanez a kérdés felmerül bennem bármely más munkakörrel kapcsolatban is, ahol “elvárás” a túlóra. Ha TÉNYLEG minden cégnél annyi a megrendelés, annyi a meló, hogy csak napi 12-15 órában lehet bírni, akkor miért megy annyi cég tönkre? Miért keseregnek, hogy nincs kereslet a termékükre, szolgáltatásukra? Ha nincs kereslet, akkor mi a halált dolgoznak annyit?
Nem csak arról van szó, hogy képtelenek úgy megszervezni a napi munkát, úgy megtervezni (!) a folyamataikat (az irodaiakat is!) hogy beleférjen 8 órába? Dehogynem!
Szóval én az ilyen jaj-benn-kell-maradni-hatig típusú nyavalygásokon nem szoktam meghatódni. Szervezzék meg a munkát normálisan, máris nem kell túlórázni.
Annak idején az előző cégemnél 3 (!) állandóan elhavazott titkárnő helyére kerültem, akiknek még be is kellett segítenem. Mikor kikoptak a cégtől és én kerültem a helyükre, érdekes módon nekem sose kellett túlórázni, pedig a munka ugyanannyi volt…
2008 június 12, 19:27
Ha majd vállalkozol, akkor megtudod
Amíg alkalmazott voltam, addig én sem tudtam elképzelni…
2008 június 13, 01:51
Van rá egy elképzelésem, pl. egy teszt is adhat rá választ:
Amiatt/azért kell túlórázni, mert…
a) Tényleg elintézni való sürgős teendők vannak a vállalkozásnál;
b) Az ügyeletes titkárnő helyes, jóalakú és bájos…
c) Inkább túlórázok, mint a TV-t nézzem otthon, mert a munka nemesít….
2008 június 13, 17:13
Vagy mert rosszul szervezi a munkát, nem tud delegálni, feladatot leosztani és elvégeztetni, ezért a veztetői feladatait akkor végzi, amikor már mindenki hazament.
2008 június 14, 13:50
Ákosnak: Nem a vállalkozói túlórára gondoltam, hanem a munkavállalóira. Pl. multinál/banknál dolgozó sima beosztottra, vagy vezetőre.
Czébely-Lénárt Lászlónak: az ilyen ember NEM VALÓ vezetőnek. Se munkavállalóként, se vállalkozóként.
Olvastam egy kutatásról, amiben azt szűrték le, hogy a fiatalok (ill. általában az emberek) azért akarnak vezetők lenni mindenáron,még akkor is, ha ők maguk is TUDJÁK, hogy nem alkalmasak rá, mert csak a vezetői poszttal együtt jár olyan bér és juttatás, amivel normális, polgári szinten meg lehet élni.
Szomorú dolog ez.