Nem az a bűn ha kiütnek, hanem az, ha fekve maradsz
A világban egy dolog állandó: a változás.
A változás sokszor félelmet kelt: vajon milyen lesz a jövő? Jobb vagy rosszabb?
Az ember alaptermészetéből adódóan mindig attól fél a legjobban, ha valamitől meg kell válnia amit egyszer már birtokolt, vagy az, ha lemarad valamiről, aminek reális esélye volt, hogy megkapja.
Valami miatt - diplomák számától függetlenül - sok cégvezetőtől hallok ilyen kezdetű mondatokat: "Ha valami történne a vállalkozásommal…" vagy "megtanulom ezt is, egyszer jól jöhet…" vagy "ebben a világban ki tud 20 évre előre tervezni…?" vagy "kell még egy diploma, manapság az embernek több lábon kell állnia…" stb.
Ismerős?
Miért gondolja automatikusan azt az ember, hogy a változás CSAK rosszul sülhet el?
Nyilvánvalóan amikor pörög a biznisz, akkor mindenki magas érzelmi állapotban van, övé a világ…
…de ha nem úgy alakulnak a dolgok, akkor gyorsan következik be az apátiához közeli állapot.
"Nem ér semmit amit idáig csináltam".
Ez az az állapot, amiből nehéz jól kijönni, EZÉRT felkészültem én is! 
Akkor, amikor épp a legjobban pörögnek a dolgok és nincs időd semmire, akkor jönnek a legjobb ötletek - amiket tuti nincs időd megvalósítani…
Tedd el őket rosszabb időkre úgy, mint ahogy a nagymama eltette télire a gyümölcsöt, tégy ötleteket a fiókodba és vedd elő akkor - amikor gáz van…
Nekem több cégötletem van elzárva a fiókba, amik mind arra várnak, hogy a "rosszabb időkben" kinyissam a fiókot, előhúzzam őket… és felkeljek a padlóról!
Nem elfelejteni: azok az ötletek jók lesznek, hiszen magas érzelmi állapotban születtek! Amikor padlón vagy, akkor nem tudsz jó döntéseket hozni!
Neked van már vészforgatókönyved?
(12 szavazat, átlag: 4.42 a 5)
Loading ...
2008 szeptember 17, 21:55
Ákos,
ez egy nagyon-nagyon jó bejegyzés! (CSHT…)
CQ
2008 szeptember 18, 06:52
Köszi.
Nem örülök, hogy a létbizonytalanságról szóló bejegyzésem talált be mindenkinek….
Köszönjük, Feri!
Azért segítsetek: miért tetszik ez Nektek?
- azért mert telibe talált érzelmileg
- vagy azért mert megoldási javaslat van benne?
2008 szeptember 18, 10:00
Nekem azért tetszett, mert nagyon jól bemutatta az ember két végletes állapotát.
- Pörgök, enyém a világ, és különben is ki ha én nem?!?!
- Teljes apátia, bénult depresszió…
Egyrészt nagyon jó ez a megoldás, hogy a pörgös “nyári” napokon befőzünk, raktározunk.
Másrészt, mivel én a meditációval foglalkozom, ami az Arany Közép Út megtalálásáról szól, látok egy másik megoldást is.
Mahatma Gandhi erről az állapotról, megoldásról így nyilatkozott:
“Hagyjuk hogy a jó és a rossz hír egyaránt leperegjen rólunk, mint a kacsa tolláról a víz. Ha bármilyen hírt kapunk, csak annyi a dolgunk hogy, kiderítsük van-e szükség valamilyen lépésre. ha igen puszta eszköz legyünk a természet kezében, az eredmény ne befolyásoljon bennünket, s ne is ragaszkodjunk ahhoz.
Ha elfogulatlanul dolgozunk, ellent tudunk majd állni a siettetésnek, vagy a bosszankodásnak.”
Amiről Gandhi irt, az maga a Meditáció. A belső békének, harmóniának az az állapota, ami nem a Külső dolgok alakulásától függ. Persze ez nem könnyű, pláne egy ilyen egyre gyorsabban változó világban.
De ha ezen van a figyelmünk, akkor ez szépen lassan ki fog alakulni bennünk, és szerintem hatékonyabbá fogja tenni mindenféle munkavégzést is, hiszen a szélsőségek közt történő ingázás (depresszió-pörgés) nem fogja már szívni az energiánkat.
Sokkal inkább kivülről tudjuk majd szemlélni a tevékenységünket, higgadtabb, kiegyensúlyozottabb, “bölcsebb” döntéseket tudunk majd hozni.
Mégegyszer köszi a bejegyzést, nagyon tetszett!
Üdv Mindenkinek!
Meditációban, Marketingben és hatékony Cégvezetésben gazdag napokat kívánok!
Séra András
Meditáció Otthonra
http://www.jogameditacio.hu
2008 szeptember 18, 10:12
Érdekes gondolatok.
Különösen az tetszett, hogy peregjenek le a jó és a rossz hírek…
A rossz hírek feldolgozásában van még mit fejlődnöm, de látnotok kéne a munkatársaim arcát, amikor közlik, hogy eladtak valami nagyot, és várják, hogy kitörő örömtől sikítsak egyet, de én rezzenéstelen arccal gratulálok nekik, sikítás elmarad… “keményen dolgozunk, aminek csak ez lehet a gyümölcse - nincs semmi meglepő, haladjunk tovább” - válaszolom
De volt olyan is, hogy az Ügyfél volt halál nagy lelkesedésben, amikor közölte velem, hogy minket választott, várta a rádiós műsikításomat én pedig csak megköszöntem - hangom sem rezzent - és megkérdeztem, “hogyan tovább?”.
Most éppen magamat szemlélem?
Hú de gáz vagyok…. erre szokta mondani a mentorom, hogy “Ákos, néha meg kéne veregetnie saját vállát is…”
Most akkor mi van? Biztos nem találtam meg a középutat… mehetek Gandhi kurzusra… még egy feladat…
2008 szeptember 18, 12:55
….hát Ákos ez nagyon jó volt!!! (-:
Szétröhögtem magam ((-:
nagyon eltalált szó volt, a SZEMLÉLEM magam….
A Kacsa a példájában valójában, maga a meditáció, a tűnődés, a SZEMLÉLŐDÉS….
Lehet hogy az ember kívül dühöng, vagy sikolt örömében, de belül a szemlélődés az egy rezzenéstelen tükörsima tó…… ott már nincsenek hullámok, viharok, fodrozódások……oda vissza lehet térni pihenni, feltöltődni….. aztán pedig újra szemlélődni a kívül lévő \”időjárás változást\”.
A SZEMLÉLŐDÉS nem egyfajta Agyi, Elemzés, az Elme egy újabb tevékenysége, Analizálása, stb stb stb ez már egy tényleg egy mélyebb, meditatívabb állapot,
Fordított helyzetben pedig, lehet Kívül rezzenéstelen tükör sima tavat mutatni, de ha belül háború, vagy sikiító öröm van, akkor ez a külső sima tó, valójában egy erőfeszítés árán jön létre……. ott nagyfokú energiabefektetés kell…..
A szemlélődésben, a KACSA létben (-: az a legszebb, hogy egy grammnyi erőfeszítés sincs…..(!!!) …ha van akkor az már nem meditáció, hanem valami egyéb….
gondold el, semmi befektetett energia!!!!.
…tehát itt nincs is olyan hogy veszteség!!!!
Még annyit röviden a témához,
hogyha már rutinosan tud pihenni az ember ebben az állapotban, rutinosan, erőfeszítés nélkül szemlélődik a tó közepéről, akkor kerülhet a kommunikációjában egy igazán magasfokú, diplomatikus szinthez……
Nincs kötődés, a víz lepereg, ezért az embert nem befoplyásolják az egyéni indulatai, érzelmei, ragaszkodásai, kötődései, és tisztán látja a helyzetet, nincs szüksége semmilyen erőfeszítésre, hiszen a tó közepéről minden lepereg, nincs gátló, zavaró tényező……
na nem szeretném nagyon elvinni a társalgást az eredeti blog bejegyzéstől, de tényleg mindenkinek tudom ajánlani ezt a fajta belső felfedezést, utazást önmagába, önmaga középpontjához, tavához, kacsájához (-: lelkéhez…..
Aztán az ebből fakadó nyugalmat, bölcseséget, tapasztalatot, megismerést, felismerést mindenki ott kamatoztathatja ahol tudja, ahol szeretné………
A Tó Felé Tartók Üdvözletével
András
Meditáció Otthonra
http://www.jogameditacio.hu
2008 szeptember 18, 13:00
András, a jutalékot majd toljad légyszi
2008 szeptember 18, 13:08
……..csakis meditációban,
vibrációban, és csendes elmélkedésben gazdag jutalékot tudok adni, de abból korlátlanul… ((((-:
…….a Tó felé tartó csónakázás INGYENES!!!!!
2008 szeptember 18, 13:15
na tessék… ezt is bebuktam
most akkor térjünk vissza az eredeti témához!
Topic: ON
2008 szeptember 21, 22:39
Ákos, nem értem
Fiókba teszed az ötleteket?
Annyira jól megy, hogy már nincs helye a fejlődésnek?
Talán most kellene felvenned egy cégvezetőt.
2008 szeptember 21, 22:49
Annyira fejlődésben vagyunk a meglévő üzletekben, hogy tényleg nincs több kapacitás.
De majd eljön az idő, amikor eljutunk oda, hogy kihúzom a fiókot… nincs szükség külsősre, step by step….
2008 szeptember 22, 01:26
Jó dolog, hogy van több ötleted is…
Hol van az a pont, amikor hozzájuk fordulsz? A bejegyzésből úgy értettem akkor, ha a padlón vagy…
Tapasztalatom szerint lehet ám az hosszú idő is, amíg egy ötletből majd vacsora lesz a családnak.
Nem túl késő akkor reagáni, ha már lent vagy? Tudod előre, hogy ki fognak ütni? Ha igen, milyen jelekből? Ha látod a jeleket magadon, meddig próbálod javítgatni a taktikádat? Mikor jön el a \”gyerekek, vége, pakolunk\”?
Igazából szívesen olvasnék arról, hogy mikor és minek a hatására futod át a \”titkos\” fiók tartalmát.
Üdv,
Robi
2008 szeptember 24, 09:56
[...] zárójelben az X. Ezért most eme új bejegyzés születik előző bejegyzésemhez tartozó kérdései megválaszolására, mert úgy [...]