Hogyan kovácsolj előnyt a világválságból?
Világválság (recesszió) idején mindenki hajlamos költséglefaragásba kezdeni. Nyilvánvalóan ez a természetes reakció, meg is kell tenni, de nem ész nélkül!
Mindenképp fontos, hogy csak olyan költségeket faragjunk le, melyek nem veszélyeztetik a cég etikus működését, hiszen akkor még nagyobb bajba kerülhetünk… ebből adódik, hogyha van ilyen tétel, akkor valószínűleg a jobb időszakokban szálltunk el a költségekkel, mert valószínűleg a kérdéses tételekre egyébként sincs szüksége a cégnek, tehát mindjárt be is írhatunk magunknak egy fekete pontot.
Ha nincs mit lefaragni, akkor azok nyugodtabban dőlhetnek hátra, akik annak idején alkalmazták az életképes működéshez szükséges vésztartalék képzését.
Akik ezt megtették, azok válság idején is rendületlenül tudnak előre menni, és a piac számára az hatalmas magabiztosságot mutat, hogy akkor, amikor a versenytársak többsége minimálprogramba kezd, akkor van valaki, aki épp akkor lép a gázra… mert ilyenkor kell a gázra lépni, és a recesszió ideje alatt olyan versenyelőnyre lehet szert tenni ezzel, hogy a válság után a "visszatérők" csak bottal üthetik a nyomunkat.
Mik azok a költségek, amikhez nem szabad hozzányúlni?
Először is nevezzük ezeket befektetésnek.
Véleményem szerint az informatika, cégfejlesztés, termékfejlesztés, marketing ÉS a jó munkatársak megőrzésén egyáltalán nem szabad spórolni.
Ma már az informatikai fejlesztés szinte összeolvad (a legtöbb helyen) a cég- és termékfejlesztéssel, ezek azok amiket rendületlenül kell tovább nyomni, hiszen idő kérdése, és eljön a válság vége, amikor a piac ki lesz éhezve a termékünkre (hiszen az élet nem áll meg, csak mindenki fél költeni), és hirtelenjében sok eladnivaló akad, nem tehetjük meg azt a luxust, hogy nem hozzuk be - az esetlegesen elmaradt - bevételt! Remek alkalom ez idő alatt fejleszteni, hogy még egy lapáttal rátegyünk a konkurencia elmaradására… 
A marketingre való befektetés csak azoknak kérdéses, akik ezt a dolgot eddig is költségként kezelték, de akinek működik a dolog, annak eszébe sem jut leállítani ezt.
Automatizált cégvilágunktól függetlenül egyre fontosabb szerepet kapnak a jó munkatársak (a rosszakat ilyenkor kell selejtezni), fontos, hogy Ők is úgy érezzék - és legyen is így -, hogy munkaadójuk nem fog pénzzavarba kerülni.
A fizetési morálra jellemző, hogy ilyenkor a beszállítókon csattan az ostor - de könyörgöm - kis országban élünk, a beszállítóknak még reálisabb véleménye, infója lehet anyagi helyzetünkről, mely - rossz esetben - hamarabb terjed, jut Ügyfelünk tudomására… megéri?
Tömör professzor előadását olvasták a válságkezelésről - remélem megérte 











(11 szavazat, átlag: 4.64 a 5)
2008 október 25, 17:33
És min spórol ilyenkor a legtöbb cég? A reklámon, marketingen, informatikán, termékfejlesztésen, és a munkatársak bérén. Hetek óta csak arról hallani, hogy milyen rossz lesz a válság a reklámiparnak, az internetes reklámozásnak, a most elbocsátott munkavállalóknak…
2008 október 25, 17:45
Épp ezért írtam ezt… nagyon érzékeny műszerünk van, ami megérez minden kisebb válságot…
És ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy épp a fentieken próbálnak fogni… persze, mert ez a legegyszerűbb… de nem a legésszerűbb!
Van még mit tanulnia a legtöbb vállalkozónak, nem elég csak a vállalkozást kiváltani.
2008 október 25, 22:42
Én komolyan nem értem ezt a reklámcsökkentős mizériát.
Ha esik egyébként is a kereslet, miért ne kellene reklámozni?!
Esetleg még többet, mondjuk az akciókat?
Henry Ford szerint ugye: „Aki lemond a reklámról azért, hogy költséget spóroljon olyan, mint aki lemond az órájáról azért, hogy az idővel takarékoskodjék.”
Tehát egyébként is kevesebbet vennének és én még kevésbé is akarom Őket rábeszélni?
2008 október 26, 07:47
Teljesen jogos és logikus amit írsz.
Ennek ellenére ezek a cégvezetők nem értik meg, hogy a “normál” időszakban elmaradt fejlesztéseik levét most isszák meg, és nem az a jó reakció, hogy “gyorsan minden kiadást fagyasszunk be”.
Bár ez jó azoknak, akik nem így tesznek, mert így a konkurencia saját magát helyezi további hátrányba…
2008 október 26, 18:09
Pont most írtam erről egy cikket a HWSW.hu -nak, kint figyel még a főoldalon…
2008 október 26, 18:27
Ne szerénykedj, rakjuk ki a linkjét ide: http://www.hwsw.hu/hirek/37238/gazdasagi_penzugyi_valsag_informatika_fejlesztes_beruhazas_lizing_koltsegcsokkentes_megtakaritas.html
És most már azt is tudjuk, ki az a BobMaster… de a 4 csillagért még számolunk…!
2008 október 27, 18:24
Nem ez az első válság, amit átélünk.
Mi szokott ilyenkor történni?
- Leállítják az informatikai beruházásokat, mert ha eddig tudtunk működni ugyanezekkel a szoftverekkel és számítógépekkel, akkor eztuán is fogunk tudni.
- Megvágják az üzemeltetési költségeket. (fűnyíró elv)
- Ennek mellékhatása hogy lassul a munkaerő felvétel
- Minden olyan projekt termékfejlesztés későbbre tolódik, ami nem azonnali kritikus
- A marketingesek az elsők akik lapátra kerülnek
Lehet jönni azzal hogy mennyire nem igaz, de ezeket láttam 2001-2003 környékén, és most is ezeket látom a hírekben.
A válság sajnos nem igazságos: olyan cég is csődbe megy, amelyik egyébként jó, hatékony, és normális esetben profitot termelne.
2008 október 27, 19:12
És mit láttál, mi lett ennek a magatartásnak az eredménye?
2008 október 28, 22:20
Jó ez a cikk, Ákos, és persze tetszik, hogy minőségi hozzászólások vannak. Szimpatikus, hogy külön-külön is válaszolsz.
Érdekes a recesszió keltette negatív gazdasági hullám, akár pszichés, de szociológiai szempontból is. Úgy érzem, a kiindulóponttól (amerikai ingatlanpiaci hitelválság) messze elérő hullámok ezt is tükrözik.
A legtöbb cég vezetése, és ez persze a multikra jellemző, nem követ hatékony kkv-s marketingmódszereket, így fogalmuk sincs, miként lehetne a negatív hullámot meglovagolni. Inkább hagyják magukat befolyásolni a pánikhangulatnak, és sokszor hibás döntéseket hoznak.
Személy szerint engem nem zavar, ha csökken a marketingzaj, ennek is megvannak az előnyei. De ha picit szétnézünk, mindenhol az a végső konklúzió, hogy a marketing kreatív tudomány, amely a legrosszabb helyzetből is előnyt kovácsol hozzáértő kezekben.
A cikkedet olvasva nekem a tőzsde jutott az eszembe, és e ponton nem értek egyet Árpáddal, ugyanis ekkora hullámvölgy egy emberöltőben egyszer történik meg, ha a statisztikáknak hinni lehet.
A média a pánikot tovább generálja, hiszen csak részigazságokat ír meg, például, hogy Csányi eladta az összes MOL részvényét. De azt már nem említik, hogy nem a lehető legrosszabb pozícióban történő veszteség realizálás történt, csupán tőkeátcsoportosítást végzett, és ha sejtésem nem csal messze elkerülve a spekulatív keleti szektort egy közép-hosszútávú portfoliót épített fel.
Egy biztos, ahogy a tőzsdén is venni érdemes (sokat már nem zuhanhat, de a völgy aljáról az út már csak felfelé vezet), megvannak a marketingtaktikákra érvényes, és a recesszióval begyűrűdző előnyök, amelyeket az okosan \”kihasználók\” rendkívüli nyereséget könyvelhetnek el.
2008 október 29, 10:14
Ne felejtsük el, hogy háborúkban is sokan vannak, akik meggazdagodnak… tehát meglovagolandó hullám mindig van, és a mostani helyzet is teremt új piaci réseket, lehetőségeket.
2008 november 17, 11:13
No meg a képzés…
Hiszen ahhoz, hogy megtartsuk a jó munkatársakat, ki tudjuk tudatosan szűrni a rosszakat, el tudjuk adni a termékeinket ha már reklámoztunk és marketingeltünk, elengedhetetlen a vezetők és az értékesítők felturbózása.
De az említett cégek a képzési büdzsét is lenullázzák, az értékesítőik a középvezetőik nagy nagy bánatára.