Útravaló 2009-re: Hogyan valósítsd meg álmaid?
Dr. Tóth András pénzügyi tanácsadó egyik interjújában hallottam egy nagyon érdekes dolgot: az, hogy valakinek van pénze vagy nincs, csupán pár százalékon múlik! A titok mindössze annyi, hogy pár százalékkal többet költesz, mint a jövedelmed, vagy pár százalékkal kevesebbet.
Az "alkalmazotti gondolkodás" olyan (ez cégekre is igaz!), hogy mindig egy kicsit többet költ az ember, mint amennyi bejön, mert "majd megadom". Sajnos ebben keményen benne vannak a bankok és egyéb hasonlók keze is, akik az ész nélküli költekezésre biztatnak. Az interjúban az is benne volt, hogy volt Neki 2 olyan ügyfele is, akik hatalmas pénzt nyertek a lottón, és adósságba ment át a nyeremény… miért? Mert annál is lehet többet költeni, aki azt szokta meg, hogy többet költ mint ami van. Így járt szegény Utasi Árpi is…
"De én még így sem tudok kijönni a jövedelmemből, hogyan tehetnék még félre is?" - szegezik nekem mindjárt a kérdést jó sokan.
Ismerem az érzést, én is jártam már ebben a cipőben, és el is voltam keseredve, míg fel nem tette valaki a kérdést nekem: "Ákos, ma mivel tettél többet azért mint tegnap, hogy a holnap jobb legyen mint a ma?"
Hoppá.
Jó kérdés volt, jót is hozott ki belőlem.
Te mit teszel a jövődért?
(10 szavazat, átlag: 3.8 a 5)
Loading ...
2009 január 2, 13:00
Ez valóban sokszor igényel önmegtartóztatást, de hosszú távon mindenképp megéri.
2009 január 4, 20:35
Offline \”ügynöki\” múltamból, felsejlenek a az Átlag Jánosi válaszok, de hát még egy új mosógépre sem, futja, ha ez már beadja kulcsot nem hogy maga biztosítására…
Erre jött az instant válaszom:
Tegyük fel mégis beadja kulcsot szegény pára…
Ön mit tesz? Mert ugye a gép az kell, vásárol hitelre…
Ha mondjuk a most ötéves \”mosógépére\” minden hónapban rakott volna félre 1000 Ft-ot, akkor most egy csúcsgépet vehetne, vagy egy olcsót és jutna másra…
Az előrelátás, a befektetés kontra kiadás szemléletének
FCM
ui.: Ákos nagyon aktuális a téma sajnos, de nagyon jó a felvetés, felvezetés….
2009 január 8, 16:02
Hát ez igen le van sarkítva a \”Jánosozással\”.
Szerintem ilyen véleménye a sikeres embereknek van.Ahhoz viszont,hogy sikeres légy,sokkal több dologra van szükség mint havi 1000 forint félretett pénzre.Pl: szerencse,ész,kitartás,erkölcsi háttér(értem itt pl. a neveltetést)jókor jó helyen és még egy kis szerencse.Na és ha ebből csak egy hiányzik hát…..
Ez szerintem ettől sokkal bonyolultabb,csak tenni kell egy kis kirándulást szabolcs megyénkbe és mindjárt elénk tárul a lehetőségek tárháza.
2009 január 8, 16:08
Timi, ne haragudj, de ha cinikus akarnék lenni, akkor erre azt válaszolnám, hogy “Szerintem ilyen kommentje a sikertelen (elkeseredett) embereknek van”.
Én nem gondolom, hogy ez igaz lenne Rád.
Helyette azt mondom, hogy “pontosan ugyanezt gondoltam amikor még a Burger Kingben takarítottam a WC-t, és eközben fogadtam meg olyan dolgokat amik mérföldkövei voltak a sikernek”.
Szorgalommal minden pótolható.
2009 január 9, 00:19
szerintem sem bonyolultabb a dolog… 5.000 Ft-jával számolva havi szinten - ami a mai világban nem egy jelentős összeg - egy év alatt 60.000 Ft tehető félre… ez egy közepesnek nevezhető összeg, pl egy mosógépkatasztrófára már elég.
5 év alatt 300.000 Ft gyűlik össze, amiből akár egy komolyabb autótörést is lehet finanszírozni (biztosítóval párosítva)…
10 év alatt 600.000 Ft… és még nem tettük be semmiféle kamatozó mutatványba.
2009 január 9, 19:43
@Balázs,
Köszi számolást, de…
\”és még nem tettük be semmiféle kamatozó mutatványba.\” ez a lényeg!
Tudni illik a megközelítés a fontos, ez a múltból ránk testált kisemberi szemlélet lecserélése valami működőbbre!
@Timea,
\”Szerintem ilyen véleménye a sikeres embereknek van\”
Ezt jól mondtad!
De a szavaidból úgy veszem ki, mégis rosszul gondolod! Mert számodra a sikeres ember, mondjuk milliomos, vagy legalábbis gazdag.
A sikeres ember szerintem, helyes önértékeléssel, célokkal, sikerekkel és sikertelenségekkel is rendelkezik, de elégedett mégis törekvő. Felismeri és elfogadja illetve valamilyen módon pótolni igyekszik a gyengéit, és tökélyre fejleszti az erősségeit.
Nem tudom igazán a szüleinket, az iskoláinkat, esetleg a múlt rendszert kell e kárhoztatnunk, de sajnos pont a gyengéinkkel molyolunk sőt siránkozunk, ahelyett hogy az erősségeinket menedzselnénk. Ez a szemlélet legalább annyira hiányzik, mint az átlag ember viszonya a pénzhez.
FCM
ui.: Timea én nem neked ígértem valamit?
2009 január 12, 17:01
Nem kell,és nem lehet hibáztatnunk senkit ezért,sajnos egy pesszimista nép vagyunk.Igaz azt hozzá kell tennem,hogy nem én! Mindig bízom,dolgozom és nem panaszkodom,de van mikor Fortuna elpártol tőlem,mert be kell hogy ismerjétek nem csak szorgalom,szerencse is kell.
Ezt a saját élettapasztalatom mondatja velem.Ha nem akkor és nem ott vagyok most nem ebből a pozícióból beszélgetem veletek. De kell még idő nekünk,hogy felnőjünk a gazdasági és szociális fejlődéshez.
ui.:”még” nem ígértél semmit,legalábbis nekem nem
2009 január 13, 11:15
Tímea!
Foruna MINDIG veled van! Legfeljebb nem vagy elég kitartó, nem vagy elég elhivatott, nem teszel meg mindent a célod érdekében, vagy nem jó a célod, mert nem hiszel benne (nem áll összhangban az értékrendeddel).
Ha TUDOD, hogy meg fogsz csinálni valamit, akkor nem érdekelnek az akadályok. Egyszerűen megcsinálod.
Számtalanszor tapasztaltam már ezt és egyre többet tapasztalom mostanában.
Régen én sem tudtam megfelelő módon takarékoskodni. Sőt szinte ki sem tudtam jönni a megkeresett pénzből. Aztán néhány \”padlórakerülés\” után rájöttem, hogy van egy gondolatmintám, miszerint nem éri meg takarékoskodni, mert \”úgysem kamatozik annyit\”.
Na ezt átalalkítani volt a legnehezebb. Akkor a rövid távú célok lebegtek a szemem előtt (pl.legjobb mobil és egyéb kütyük), ma már tudom, hogy nem a legtrendibb mobil a fontos, és csak akkor veszek újat, ha nagyon muszáj.
Inkább befektetem amit csak lehet, és keresem a legjobb lehetőségeket.
De ez nem szerencse kérdése, hanem a céltudatos munkámé.
A másik: ha céltudatosan keresed a lehetőségeket, akkor megjelennek amint kész vagy rá. De csak ha összhangban vagy a céloddal, és igazán el akarod érni. Én ezt tapasztalom nap mint nap.
2009 január 14, 09:18
Jó a felvetés, csak ahogy már többen mondták, a magyar mentalitásban nincsen benne a takarékoskodás. Nem azért mert nincsen rá lehetőség, hiszen számtalan formát ismerünk és használhatnánk, hanem azért mert nem tanítják… Őseinktől meg azt láttuk, hogy mindent jobb eldugni otthon a párnába, mert különben elveszik…
Nagyon sok hír és téma foglalkozik a nyugdíjhelyzettel, a szoc. háló kisebb-nagyobb réseivel, de nem vesszük komolyan. Csatlakozva Balázshoz: ha IDŐBEN kezd el ondolkodni az ember, akkor nem érheti nagy meglepetés. Kellően rugalmas, de hosszú távú befektetésekben kell gondolkodni.
2009 február 11, 00:49
Ákos, és miket fogadtál meg?
Kíváncsi vagyok.
Előre is köszi.
2009 február 11, 04:07
Azt tudni kell, hogy a Burger Kingben nappali középiskola mellett jártam esténként 19-23:00 között, mert jól jött a pénz, de legfőképp - szerettem.
Ebből adódóan 2,5 éven keresztül hóban-fagyban, hidegben-melegben éjszaka jártam haza, és bizony sok éjszakai járatra vártam átfagyva, anyázva a BKV-ra, vagy azt megunva gyalog indultam haza.
Ekkor megfogadtam, hogy csak azt érjem el, hogy soha többé ne kelljen BKV-ra ülnöm….
Azóta volt sok kívánság, de az már másik történet…