“Persze Ákos, mert Te magadnak dolgozol…”
…Kapom meg sokszor a nem tulajdonos / ügyvezető munkatársaktól a kritikát, amikor arra mutatok rá, hogy ez a világ már nem az - különösen most - amikor a 8 órás munkaidőbe belefér az önfejlesztés és a cégfejlesztés.
Manapság ezt kizárólag munkaidőn kívül lehet hatásosan végzeni, mert mindenkinek ki van számolva, hogy munkaidőben mennyit KELL termelnie…
Ekkor jönnek a sértődött pillantások, a fenti idézettel keverve.
Eltöprengtem, hogy én hogyan gondolkodtam akkor, amikor alkalmazott voltam: vajon mi motivált, hogy akkor többször is "hónap dolgozója" voltam ama gyorsétteremben és még feszült pillanatokban is miért tudta egykori főnököm elismerni, hogy "az tény, hogy amit Te megcsináltál az kész volt…"
Erre jutottam, és ez legyen válasz minden kérkedőnek:
"Amíg másnak nem tanulsz meg sikert elérni, addig magadnak sem fog menni."












(12 szavazat, átlag: 3.33 a 5)
2009 február 5, 13:34
Kedves Ákos!
Igen, ismerős ez a dolog. Az ember egy ideig küszködik, dolgozik, úgymond “izzad”, hogy elérjen valamit és a “többiek” az eredményt látva, annyit mondanak, “neked könnyű volt mert…”
Hiszen bárkinek lehet ugyanolyan “könnyű”!
Csak ugyanazt kell elvégezni úgy, vagy jobban, mint azok akik elértek már valamit.
2009 február 5, 23:18
@Ákos,
Pont a napokban került szóba baráti körben az önképzés, és enyhén szólva meg mosolyogtak amikor MarthaFriedmenre és a könyvére hivatkoztam ( Félelem a sikertől), vagy Siker Titka a Poztív Leleki Beállítottság… Eztán az autodidakta agykontrolos élményemről már nem is beszéltem.
Tehát míg valaki nem nő fel erre a szintre, amíg nincs igénye…
De ez 22es csapdája, ha nem próbálod ki, nem is hiszel benne, Manhertz Józsi célkitűzési koncepciója engem is először megmosolyogtatott, aztán tettem egy próbát…
„amikor alkalmazott voltam: vajon mi motivált,”
Talán pont a fentebb említett beszélgetésben merült fel mennyire meghatározó, hogy az első napod, napok hogy és mivel telnek. Mert ha akkor a semmittevés, a műszakvége várás a cél akkor, amíg ott dolgozol addig ilyen marad a stílusod!
Taubert István
2009 február 8, 00:50
Szerinem nem egyszerűen mások sikeréért kell dolgozni, hanem a saját sikereinket kell a csapat többi tagjának sikeréhez hozzátenni. Akkor megy a hajó, ha nem csak teljes erőbedobással, de mindenki egy irányba húz.
2009 február 8, 10:20
Ez nyilvánvaló amit írsz, gyakorlatilag most leírtad az eredményhez vezető utat, én pedig az eredményt
2009 február 9, 14:50
Vagyok úgy sokszor, hogy a mások sikerén munkálkodok az én dolgaimat háttérbe szorítva.
De úgy gondolom ebből fog kinőni az én sikerem is.
Sőt nekem az siker, ha mások sikeréhez hozzájárulhatok.
2009 február 11, 18:16
Naja…az ilyen dolgok miatt gondolom néha azt, hogy nem csak a politikusok, ügyvédek, munkanélküli luxusvilla-tulajdonosok, de még a csak simán dolgozó kkv vezetők is megérdemelnének két kis takaros betoncsizmát a lábukra, aztán irány a legközelebbi folyó, vagy tó…
…merthogy, OK az, hogy hajtsam ki a belemet a más vikendházáért, meg hanyagoljam el magamat, a családomat, a hobbimat, az önmegvalósításomat az önfejlesztés (miért is kell; ha elég jó vagyok, akkor minek fejlődjek, ha nincs több pénz (van? nekem?), ha nem vagyok elég jó, akkor miért vagyok a cégnél…) meg a cégfejlesztés miatt. (miért is fejlesszem azt a céget? hogy amikor majd elküldenek, egy fejlettebb cégtől küldjenek el?) De mégis, én a dolgozó, hol látom a nyereséget? Tán lesz több pénz, elismerés, stb. nekem is…na ugye. Arról nem is beszélve, hogy a kkv-t könnyedén elsöpri szinte akármi, szóval hiába tépem magam mint a hülye, az semmire se garancia, legfeljebb majd együtt állunk sorba a volt főnökömmel levesért.
És mikor ezeket írom még idealista vagyok. Nem úgy, mint az a rokonom, aki kkv-nál dolgozott, és megbecsült szakember volt. Mármint az ügyfelek által megbecsült. Hogy a cégvezető mennyire becsülte őt, az akkor derült ki, mikor egyszer a fülébe jutott, hogy Miklóst látták a Kékgolyó utcai váróteremben…Miklósnak két nap múlva nem volt munkája.
Remélem, Te nem viselkedsz így az embereiddel…bár akkor nem hiszem, hogy sikeres lennél…
(meilőtt elkezdenéd az embereidet gyilkolni, nem én nem vagyok az alkalmazottad, magam is kkv vezető vagyok. Azért, hogy ne másnak, hanem magammnak dolgozzak…ahogy a beosztottaid mondták. Nagyon igazuk VAN!)
Laci
2009 február 11, 19:48
Laci,
először is nem az én alkalmazottaim mondták ezt, bár az lehet, hogy gondolnak ilyesmit… ki tudja.
Másodszor: volt a lábamon elégszer betoncsizma, sőt bizonyos értelemben most is van - és mindenkin: tudod mindenki a saját szintjén nyomorog…
Harmadszor: nagy tévedés azt hinni, hogy ha másnak dolgozol, akkor (pl. kkv bedőlésekor - de mostanában inkább multik rúgnak ki embereket) akkor minden kárba vész!
Ugyanis a tudásod megmarad, az csak a Tiéd!
Tudod, aki nem örökölte a pénzt, annak a fejében van a vagyona és nem kell félnie semmitől…
2009 február 15, 21:36
@Ákos,
“Ugyanis a tudásod megmarad, az csak a Tiéd!”
OK!
De minden tudás pontosan annyit ér amennyit ki-ki képes kihozni belőle…
Mert néha valóban önsajnálatba menekükönk, csak nem mindegy ott ragadunk, vagy kijövünk belőle. Néha valóban könnyebb az “időjárást, a kormányt, a szomszédot okolni…”
István
2009 február 15, 21:36
@Ákos,
“Ugyanis a tudásod megmarad, az csak a Tiéd!”
OK!
De minden tudás pontosan annyit ér amennyit ki-ki képes kihozni belőle…
Mert néha valóban önsajnálatba menekülünk, csak nem mindegy ott ragadunk, vagy kijövünk belőle. Néha valóban könnyebb az “időjárást, a kormányt, a szomszédot okolni…”
István